Simor: A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet

A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem az eredménye mutatja meg a sikeres működést – közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB 2010. évi gazdálkodásának vesztesége volt a téma. <br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/794439" target="_blank"><strong>• Simor András nem olyan lelkes, lassabb kilábalásra számít + Képek</strong></a>

MNO
2011. 07. 04. 9:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jegybank elnöke felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet működési költségei. Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5 milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a jegybank nem megfelelő gazdálkodása. Simor András leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a forint erősödése a büdzsének kedvező – hívta fel a figyelmet. Rámutatott: ha a jegybanknak nyeresége van, azt a központi költségvetés osztalékként elvonhatja, ha pedig vesztesége van, azt a büdzsének meg kell térítenie a jegybanknak, erre azonban az elmúlt 10 évben nem került sor. A tavalyi veszteség miatt sem keletkezett a költségvetésnek térítési kötelezettsége, mert arra fedezetet nyújtott a jegybank eredménytartaléka – húzta alá Simor András. Kiemelte: hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban 13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB tavalyi működési költsége volt.

Járai Zsigmond aláhúzta: az fb megállapította, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni. Leszögezte: a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és a kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket. Azt is elmondta: a jegybanki egyszemélyes vezetői modell számos kockázatot hordoz magában. Szerinte az MNB tavalyi gazdálkodásában olyan jogszabálysértések történtek, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia. Szólt arról is, hogy az fb egy kommunikációs szerződés kapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely megbírságolta a jegybankot.

Az MNB fb-elnöke azt mondta, a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására. Járai Zsigmond közölte: a jegybank az fb megállapításait figyelmen kívül hagyta. Simor András erre válaszul megismételte: az MNB gazdálkodásának sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben.

A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400, 2010-ben pedig 316 millió forintot költöttek. Az elmúlt évben a személyi ráfordítások is jelentős mértékben mérséklődtek, több mint 650 millió forinttal, azt is beszámítva, hogy a létszám mintegy 2 százalékkal mérséklődött – emelte ki. Aláhúzta: a Járai Zsigmond által említett Közbeszerzési Döntőbizottsági határozatot bíróságon támadták meg.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.