Az elmúlt század folyamán bizonyítást nyert, hogy a földkéreg nem egy szilárd, homogén struktúra, hanem egy felaprózódott, mozgékony, tehát instabil szerkezet. A földkéreg mozgásának okait, eredményeit, a szerkezeti földtant, a tektonikát a geológiatudomány egyik ága vizsgálja. A földkéreg hét nagy és számos kisebb lemezből áll össze. Ezek mozgása egymáshoz képest háromféle lehet: ütköző, széthúzó, illetve elcsúszó. A lemezek az asztenoszférában úsznak, természetesen emberi mértékkel nagyon lassan, évente mindösszesen 0,6-8,5 centiméteres elmozdulás figyelhető meg. A lemezszegélyek mentén, a különféle mozgások során vulkáni tevékenység, hegységképződés vagy óceáni árkok alakulhatnak ki.
A tektonikai jelenségeket a világ számos kutatóközpontjában vizsgálják, de a természetben járva a hétköznapi szemlélő is megfigyelhet ilyen jelenség eredményeként létrejött képződményeket. Alexander Mustard brit fotográfus sajátos módját választotta a megfigyelésnek: víz alatt keresett fel egy a földkéreg lemezmozgása következtében kialakult repedést. A búvárfotós – akinek korábban már két, a válogatott víz alatti felvételeit tartalmazó albuma jelent meg, és rendszeresen szakcikket közöl neves búvárfolyóiratokban – a közelmúltban Izlandon töltött 12 napot, ahol egy különösen érdekes víz alatti hasadék felfedezésére és fotózására vállalkozott.
A 36 éves férfi a Thingvellir Nemzeti Parkban található Silfra-kanyonban 24 méter mélyre merült alá. A hely földtani különlegessége, hogy az egyik oldala az Észak-amerikai-, a másik pedig az Eurázsiai-lemez mentén alakult ki. Így az ott merülő búvár egyszerre majdnem megérintheti két kontinens szikláit. A vulkanikus tevékenység során kialakult természeti képződményt hatalmas falak és árkok törik meg. A kanyon fala azt a benyomást kelti, hogy egy óriás hatalmas építőkövekből rakta össze. Az amúgy fagyos, kristálytiszta, részben a gleccserekből származó, akár 17 ezer éves (!) korú vízben számos helyen melegvízi forrásokba „botolhat” az ember. A felszín alatti hatalmas mélyedés falai évente 2,5 centiméterre távolodnak egymástól.
Mustard izlandi beszámolója szerint a lenyűgözően szép kanyon élővilága igen változatos és gazdag. A többezres halrajok vagy épp a magányosan feltűnő angolnák, lepényhalak, skorpióhalak mellett különös gerinctelen fajok: ritka rákok és tengeri nyulak (meztelencsigák) is képviseltetik magukat e területen. A southamptoni fotós másfél hetes búvártúrája során a bizarr képződményekkel szegélyezett kanyonban számos felvételt készített, amelyek bejárták a világsajtót. Több mint 30 újságban, 100 blogban jelentek meg cikkek a körútjáról, sőt az USA-ban a Discovery Channel is bemutatta egyedülálló felvételeit. Annyi bizonyos, hogy Izlandon az egyik legegzotikusabb víz alatti kaland helyszíneként tartják számon a Silfra-kanyont, amely körülbelül háromnegyed órás autózással érhető el a sziget fővárosától, Reykjavíktól. Évente számos könnyű- és szabadtüdős búvár keresi fel a helyenként akár 60 méter mély tátongó „nyílást”.
origo.hu
Miért verik egymást ripacs celebek a Sztárboxban? - videó
