Utolsó állva maradt magyar kupacsapatként nagy feladat hárul a Paksra: megmenteni a magyar futball becsületét. Mindezt egy nála jóval magasabban jegyzett ellenféllel szemben, ráadásul hazai pályán is idegenben. A feladatot nehezítette Éger László kényszerű kiválása, a besárgult csapatkapitány helyére Sifter húzódott vissza a védelembe, a karszalagot pedig a tromsői hős, Kiss Tamás kapta. A rossz előjeleket tovább növelte a hétvégi főpróba: a Paks pont a Sóstói Stadionban kapott ki csúnyán a Videotontól, míg a Hearts (amelynek magyar kapusa, Balogh János a bemelegítésnél megsérült) 1-1-et játszott a Rangers otthonában. Nem véletlen, hogy Kis Károly is azt hangsúlyozta a mérkőzés előtt, hogy minden játékosnak a maximumot kell nyújtani a sikerhez, ami nem csak a győzelem lehet. És akkor még nem is beszéltünk a skótok szája íze szerinti esős időről.
Azt nem mondhattuk, hogy egymásnak estek volna a csapatok, mindkét gárda óvatosan kezdett. Az első lövést hazai oldalon jegyezhettük fel: a 8. percben Bartha indult el szép csellel a kezdőkörtől, majd miután senki sem támadta meg, 20 méterről célba vette a kaput, lapos lövése azonban mintegy három méterrel mellé ment. Öt perccel később Obua tűzte rá az elalvó paksi védők közül a tizenhatos sarkáról, ám lökete a léc fölött hagyta el a játékteret.
Az első negyedórát Hamill távoli lövése zárta, Csernyánszki azonban magabiztosa ölelte magához a játékszert. A 20. percben Sutton kavargatott a paksi tizenhatos közelében, majd lőtt Obuához hasonlóan a kapu fölé. A félidő első fele a skótok mezőnyfölényével telt, a Paks csak nagyon rövid ideig tudta birtokolni a labdát. Az azonban látszott, hogy lendületes akciókkal lehetne keresnivalójuk. Csak ezek hiányoztak – mindkét oldalon. A 27. percben újra Obua miatt izgulhattunk, tízméteres lövését azonban blokkolták a bevetődő védők.
Aztán hirtelen vezetést szerzett a Paks: a 32. percben egy lepattanó labdát Sipeki 18 méterről, kapásból kapura emelt, amely a kinn a kinn álló Keelo fölött a hálóban kötött ki (1-0). A következő percekben két beívelést ugyan ki kellett öklöznie Csernyánszkinak, de komoly helyzet továbbra sem alakult ki egyik oldalon sem.
Amikor pedig már elkönyveltük volna a félidei vezetést, büntetőhöz jutottak a vendégek. Történ, hogy a ráadás első percének végén szabadrúgáshoz jutott a Hearts, melyet a kapu elé íveltek. Ekkor Sutton elesett, Gestranius pedig a tizenegyespontra mutatott. A megítélt büntetőt Hamill kíméletlenül a léc alá vágta (1-1). Így a hazai vezetés helyett döntetlen állással mehettek pihenőre a csapatok. Ráadásul, amit a Paks különösen el akart kerülni, megtörtént: gólt kaptak hazai pályán.
A szünetben egyik edző sem változtatott az összeállításon. Ha nem is e miatt de az első percekben a játék képe sem változott: többnyire a skótoknál volt a labda, de az mindkét oldalon meglehetősen komótosan csordogált lábról lábra. Az 56. percben aztán szép paksi akció futott a pályán, melynek végén Heffler Tamás 10 méteres lövése a védőkről szögletre pattant. A második félidő első negyedórájában hazai részről Kiss Tamás volt különösen aktív, a 60. percben gyönyörű szóló után passzolt Sipekihez, aki azonban fölé lőtt. Aztán Csernyánszkinak kellett kispárgáznia egy veszélyesen középre gurított labdát. A két szakvezető közül először Kis Károly változtatott, a 66. percben Montvai személyében friss támadót küldött a pályára.
A csere után aztán hirtelen magasra szökött a Paksért szorítók vérnyomása, ugyanis Sutton öt méterről fejelhetett ajtó-ablak helyzetben – szerencsére mellé. De ha bemegy, akkor sem gól, a játékvezető ugyanis kezezés miatt lefújta az akciót. A 73. percben aztán a másik kapu előtt alakult ki veszélyes helyzet: egy paksi szöglet után Sifter vehette célba fejjel Kello kapuját, kisodródott bólintását azonban a vendégkapus hárította. Egy perccel később Vayer távoli szabadrúgása szállt el kevéssel a jobb kapufa mellett.
A Hearts ezután sem erőltette túlzottan a támadásokat, láthatóan elégedettek voltak az eredménnyel, amit a világért sem kockáztattak volna. A Paks próbálkozott, de nehezen jutott el a vendégkapuig, így az utolsó negyedóra gyakorlatilag eseménytelenül telt.
Jellemző a mérkőzésre, hogy a két kapusnak összesen talán háromszor kellett védeni. Ennek ellenére nem vallottak szégyent a Tolna megyeiek, egyenrangú ellenfeleik voltak a Heartsnek. Ha pedig nincs az a tizenegyes... Idegenben még bármi megtörténhet, főleg ha a múlt heti Tromsö elleni mérkőzésre gondolunk.
MVM Paks–Hearts 1-1 (1-1)
Székesfehérvár, Sóstói Stadion, vezette: Gestranius (finn).
Sárga: Böde (45.), Vayer (71.), Montvai (90.), illetve Black (82.)
Gólszerző: Sipeki (32.), illetve Hamill (45., – 11-esből)
Paks: Csernyánszki– Heffler T., Fiola, Sifter, Báló – Bartha, Böde, Sipeki, Vayer– Kiss T., Magasföldi (Montvai, 66.). Vezetőedző: Kis Károly.
Hearts: Kello– McGowan, Zaliukas, Mrowiec, Grainger – Black, Jónsson, Obua, Hamill– Sutton (Stevenson, 79., Elliott, 90.), Templeton (Novikovas, 82.) Vezetőedző: Jim Jefferies.
origo.hu
Mi történt, miután Magyar Péter ellopta egy szemtanú mobiltelefonját?
