A Pentagon és a külügyminisztérium képviselőinek vonatkozó nyilatkozatai éles megvilágításba helyezték, hogy Washington milyen érzékenyen viszonyul a NATO líbiai missziójának bárminemű olyan megváltoztatására, amely a rendszerváltásba való közvetlen belekeveredést eredményezné. Az ENSZ felhatalmazásával a NATO-nak az a feladata, hogy megvédelmezze a civil lakosságot, s nem Kadhafi elfogása. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO nem vesz részt Kadhafi üldözésében.
Dave Lapan ezredes, a védelmi minisztérium szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy nem beszél más nemzeti hatóság nevében arról, hogy valamelyik partnerország tesz-e bármit is, de a NATO maga és az Egyesült Államok mint a szövetség része nem üldözi Kadhafit. Liam Fox brit védelmi miniszter a Sky News tv-csatornának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO is besegít a Kadhafi utáni kutatásba. Közlése szerint a katonai szövetség hírszerzéssel és felderítőeszközökkel segít a líbiai felkelőket irányító Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) Kadhafinak és „a rezsim megmaradt tagjainak” felkutatásában.
Az amerikai szóvivők és Fox nyilatkozatai ellentmondani látszanak egymásnak. Nagy-Britannia washingtoni nagykövetségének szóvivője a Reuters érdeklődésére úgy válaszolt, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy mit tesznek a brit nemzeti erők és mit tesz a NATO a líbiai nép védelmében, miközben Kadhafi még szabadlábon van. London minden segítséget megad az ÁNT-nek, hogy segítsen lezárni a líbiai válságot – mondta. A szőrszálhasogatás rávilágít a NATO mandátumának homályos meghatározására: a nemzetközi katonai koalíciónak jogában áll megsemmisíteni a Kadhafihoz hű, a civilek életét veszélyeztető katonai célpontokat, de nem törhetnek a kormányerők parancsnokának, Kadhafinak az életére. Ezt a megkülönböztetést annál inkább is nehéz megérteni, mivel az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek régóta politikai célja Kadhafi elmozdítása a hatalomból. Lapan jelezte, hogy a NATO líbiai küldetése véget érhet akkor is, ha nem fogják el Kadhafit. Ha a civilek elleni támadások megszűnnek, az erőszak visszaesik és Kadhafi emberei feladják a harcot, az észak-atlanti szövetség befejezi líbiai misszióját, függetlenül Kadhafi sorsától – mondta.
1,5 milliárd dollárt felszabadítanak
Két hét huzavona után az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság megállapodott csütörtökön 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a külföldön befagyasztott líbiai javakból, így Washingtonnak nem kell szavazást kérnie az ENSZ Biztonsági Tanácsában az említett összeg folyósításáról. Dél-Afrika, amely jelenleg a BT nem állandó tagja, makacsul ellenezte, hogy a pénzt közvetlenül a líbiai felkelők politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak folyósítsák, mert álláspontja szerint ez egyet jelentene a tanács automatikus elismerésével. Az ÁNT-t még sem Pretoria, sem az Afrikai Unió nem ismerte el. A 1,5 milliárd dollár egyharmadát nemzetközi humanitárius szervezeteknek utalják át, 500 millió dollárt az ÁNT számláira utalnak bérkifizetésekre és az alapvető szolgáltatások finanszírozására, a maradék 500 millióból pedig egy nemzetközi líbiai alap üzemanyagot és létszükségleti cikkeket vásárolhat. A pénzt pár napon belül utalják az Egyesült Államokban befagyasztott líbiai javakból – közölte egy névtelenül nyilatkozó diplomata.
Az összeget hivatalosan a BT szankcióbizottsága bocsátja rendelkezésre. A testület – a dél-afrikai kérésnek eleget téve – nem tesz említést határozatában az Átmeneti Nemzeti Tanácsról, hanem „az illetékes líbiai hatóságok” számára teszi elérhetővé a pénzt.
A Biztonsági Tanács február 26-i határozatában részlegesen, majd március 18-án teljes egészében befagyasztotta Líbia külföldi kinnlevőségeit. A szankcióbizottságot az első, az 1970-es számú határozattal hozta létre. Az Egyesült Államok augusztus 8-án terjesztette be kérését 1,5 milliárd dollár felszabadításáról a szankcióbizottságnak, amely eddig konszenzus híján – a dél-afrikai ellenkezés miatt – nem tudott döntést hozni. Eközben az Átmeneti Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága – a de facto kormány – a kelet-líbiai Bengáziból áttette székhelyét Tripoliba.
Ali Tarhuni, a bizottság alelnöke, a gazdasági és olajipari ügyekért felelős „minisztere” csütörtök éjjel közölte, hogy megkezdik a munkát a fővárosban. Megerősítette, hogy a legfőbb politikai vezetők, köztük Musztafa Abdul-Dzsalíl, az ÁNT elnöke, csak a biztonsági helyzet normalizálása után hagyja el Bengázit és települ át Tripoliba.
(MTI)
origo.hu
Gyerekei szeme láttára ütötte-verte feleségét egy salgótarjáni férfi
