„Martin Luther King ma forradalmat akarna”

King forradalmat akarna, nem emlékművet – írja a The New York Times hasábjain megjelent véleménycikkében Cornel West princetoni professzor. Az Egyesült Államokban széles körben ismert filozófus szerint Amerikát a King által megjövendölt „négy gonosz” fogja a pokolba rántani. Vallott Glenn Mulcaire, a News of the World főlehallgatója – írja a The Guardian. A magánnyomozó, akit a bulvárlap telefonok feltörésére és más különböző gyanús ügyletek bonyolítására alkalmazott, bírósági utasításra volt kénytelen közölni megbízói nevét.

Kovács N. László
2011. 08. 27. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

The New York Times (nytimes.com)

King forradalmat akarna, nem emlékművet – írja a The New York Times hasábjain megjelent véleménycikkében Cornel West princetoni professzor. Az Egyesült Államokban széles körben ismert filozófus szerint Amerikát a King által megjövendölt „négy gonosz” fogja a pokolba rántani.

Martin Luther King Jr. emlékművét vasárnap avatták volna fel a washingtoni National Mallon, 56 évvel Emmett Till meglincselése és 48 évvel a washingtoni munka- és szabadságmenet után. A ceremóniát a hurrikán miatt ugyan elhalasztották, jelentése azonban egyértelmű: a polgárjogi mozgalom és az amerikai demokrácia komoly sikereket ért el az országban, amelyet Barack Obama 2008-as megválasztása is jelez. West szerint azonban King álma nem csupán erről szólt: a prédikátor egy valóban demokratikus Amerikát képzelt el. Elkeserítette, hogy álma „rémálommá változott” a „rasszizmus, szegénység, militarizmus és materializmus” erejének köszönhetően. Az Egyesült Államok „társadalma beteg”, érvelt, meggyilkolását követő vasárnap pedig Miért jut Amerika a pokolba? címmel tartott volna prédikációt.

Nem szerette volna, hogy megtörténjen, és nem is állt tétlenül a partvonalon: King „látnoki erejű keresztény volt”, aki szembe mert szállni a négy katasztrófával. Több mint negyven évvel halála után, az első fekete elnök hivatali idejében azonban a rémálom rémisztőbb, mint valaha – érvel a professzor. A militarizmus imperialista katasztrófa, mely olyan katonai-ipari tényezők által dominált nemzetbiztonsági államot hozott létre, mely már nem tudja, mi az igazán fontos. A materializmus a lelkek katasztrófája, mely a vállalati kultúra segítségével megkeményíti a szíveket és eltompítja a tudatot. A rasszizmus morális katasztrófa. A drogok elleni háború az alsóbb osztályok elleni háborúvá vált, a fekete és más színű gettókról pedig nem beszél senki. Végül a szegénység, mely gazdasági katasztrófa, a végtelenül kapzsi oligarchák okozták, akiket nem érdekel a szegénységben élő gyermekek, öregek és dolgozók keserves sorsa.

Obama óriási csalódást okozott. Ahelyett, hogy a demokráciáért, a dolgozókért és a szegényekért küzdött volna, munkahelyeket teremtve, az oktatást és az infrastruktúrát fejlesztve, a kormányzat kimentette a bankokat, tovább barátkozott a Wall Streettel, és pénzeket vont el a leginkább rászorulóktól. A legutóbbi költségvetési egyezmény, mely nem tartalmazott új adókat, csak megszorításokat, West szerint csupán egy harminc éve folyó, szegényellenes háború legújabb – elvesztett – csatája. Az eszközök nem változnak, bármelyik párt is van hatalmon: a piacokat nem szabályozzák, a gazdagok adómentességet, a szegények pedig újabb terheket kapnak.

„King forog a sírjában – fogalmaz a professzor. – Ő hús és vér áldozatot hirdetett, nem kőből és malterból épült jelképet. Ünnepeljük örökségét, de ne maradjunk meg a szimbólumoknál: ne féljünk elfogadni a harcot, melyet ő magáévá tett. King egyetlen szóval felelt volna a krízisre: forradalom. Le kell cserélnünk prioritásainkat, átgondolni értékeinket, új életet lehelni közéletünkbe, és megváltoztatni gondolkodásmódunkat. Csak így győzhetjük le az oligarchákat, csak így kerülhet a hatalom az egyszerű emberek kezébe. Támogassuk az igazán progresszív politikusokat, szervezkedjünk a médiában, és legyünk készen a konfrontációra. Amikor eljön a következő nagy demokratikus küzdelem, vegyük fel temetői ruhánkat, és legyünk készen a halálra. Mint King.”

The Guardian (guardian.co.uk)

Vallott Glenn Mulcaire, a News of the World főlehallgatója – írja a The Guardian. A magánnyomozó, akit a bulvárlap telefonok feltörésére és más különböző gyanús ügyletek bonyolítására alkalmazott, bírósági utasításra volt kénytelen közölni megbízói nevét.

Az információ nem a hatóságokhoz, hanem Steve Coogan brit komikus ügyvédeihez került, ahogy azt a bíróság még februárban megparancsolta. Mulcaire fellebbezésben tiltakozott az utasítás ellen, ezt azonban elutasították, és kötelezték, péntekig küldje el az újságírók nevét, akiktől parancsot kapott Coogan, és rajta kívül két híresség, Max Clifford publicista és Elle Macpherson modell-színésznő telefonjainak lehallgatására. A komikus képviseletében eljáró Schillings ügyvédi iroda egyelőre nem hozza nyilvánosságra az adatokat, mivel megvárják, hogy Mulcaire emel-e újabb kifogást a nevek átadása ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.