Jornaldenegocios.pt – Portugália
Dmitrij Besztuzsov, a Kaspersky Lab latin-amerikai kutatási és elemző részlegének vezetője a cég Mexikóban zajló konferenciáján számolt be a spanyol és portugál célpontok elleni több mint 9 millió támadásról. Azonban megnyugtatta az érdekelteket, hogy bár még mindig elég magas a támadások száma, az a válság miatt mindenképpen csökkenni fog, mert az ilyen támadók főleg a pénzre hajtanak rá. De válság idején az információk is sokat számítanak, és a pénzintézetek csábítják a kiberbűnözőket. Az úgynevezett „öszvérek” (közvetítők) információkat rabolnak, és a távmunkát kereső és számítógéphez értő munkanélkülieket keresik igazán. 150 dollárért megvetetik velük a botnetet – vagyis azt a személyi számítógép-hálózatot, amely más gépeket tart ellenőrzése alatt, hogy információkat raboljon –, munkájukért 5-15 százalékot kapnak.
Mivel ez a pénzszerzési mód egyre profibb, és egyre többen vesznek részt benne, nehéz elfogni a bűnözőket. Az „öszvér” ugyanis csak az egyik tagja ennek a hálózatnak, amely akár hét elemből is állhat. A hatóságok mindig a vírusgyártót keresik, de rajtuk kívül vannak viszonteladók, és persze egyszerű terjesztők is. Fábio Assoli, a hackertámadások részlegének elemzője arról beszélt a konferencián, hogy a brazil hackerek már nemcsak hazájukban „dolgoznak”, hanem megkezdték a támadásokat a portugál és a spanyol bankok ellen is.
clarin.com – Argentína
A 2001-ben államcsődöt jelentő dél-amerikai ország a 2008-as válság kezdete óta még nagyobb figyelmet fordít a globális gazdaságban bekövetkező változásokra és összeomlásokra, valamint ezek elemzésére. Ezért a Clarín tudósítója ott volt a németországi Lindauban rendezett fórumon, ahol három közgazdasági Nobel-díjas is felszólalt. Joseph Stiglitz (2001) és Edward Prescott (2004) is úgy gondolja, hogy csődöt mondott a makrogazdaság. A hagyományos modellekben ugyanis nem léteztek a különféle buborékok, és az összeomlásoknak sincs különösebb jelentőségük. Hívei azt gondolták, hogy a válságok leküzdéséhez elég mérsékelt szinten tartani az inflációt, és akkor a növekedés, meg a stabilitás majd magától visszatér.
Csakhogy a gazdasági résztvevők nem mindig döntenek és gondolkodnak ésszerűen, ezért a fogyasztók és a befektetők lélektanát is tanulmányozniuk kell az elméletek kidolgozásához. Mégpedig azért, mert amitől félünk, az végül be szokott következni. Az összes klasszikus modell egyszerűsítés, csak az a probléma velük, hogy téves egyszerűsítések – szögezte le Stiglitz. A piac láthatatlan keze pedig azért nem látható, mert nem is létezik – tette hozzá. A 19. században óriási átalakuláson ment keresztül a mezőgazdaság, most ugyanez történik a manufaktúrákkal, amikor a munkaerő felszippantása korlátlan mértékű lehet. Ezért ma az embereknek ott kellene hagyniuk a manufaktúrákat – javasolta a Világbank egykori alelnöke.
Prescott szerint a munkavállalók és a befektetők napjainkban az adatbankok, a szoftverek és a kommunikáció felé fordultak, és átalakítják az Egyesült Államok vállalkozói terepét. Az 1976 óta működő Apple példáját említette bizonyítéknak, amelynek társalapítója, Steve Jobs a minap vonult vissza az üzleti élettől. A távközlési óriás ugyanis tőzsdei értékben nemrég hagyta maga mögött az Exxont. Pedig az olajóriás a 20. század jó részében a gazdasági élet meghatározó szereplőjének számított. Megmaradtak ezek a termelési összeomlások (túltermelési válságok), és jóval nagyobb hatást gyakorolnak, mint eddig gondolták – hangsúlyozta Prescott. Különösen azokra a döntésekre van nagy hatásuk, amelyekkel meghatározzák, hogyan osztják el a befektetéseket a globalizáció ezen szakaszában.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
