Nem szeretik a törököket Németországban

A Der Tagesspiegel arról tudósít, hogy az amerikai nagykövetségnek láthatóan a német oktatási rendszerről és a bevándorlók helyes integrációjáról is megvolt a pontos véleménye. A Die Welt arról tudósít, hogy Dortmund szeretné megállítani a bolgár romák bevándorlását.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A baloldali-liberális berlini napilap A török követség szerint honfitársait diszkriminálják című cikkében foglalkozik azzal, miként vélekedtek az amerikai diplomaták 2006-ban a Németországban élő bevándorlók helyzetéről. A WikiLeaks-kiszivárogtatás során újabb diplomáciai táviratok kerültek nyilvánosságra. Eszerint a berlini török követségnek az volt az álláspontja, hogy a német munkaerőpiacon diszkriminálják a török munkavállalókat. Méghozzá nemcsak a helyi munkavállalókkal, hanem a kelet-európaiakkal szemben is. Elsősorban a keleti tartományokban jelent ez problémát. Baden-Württembergben az iszlám országokból érkezett külföldieknek tudatosan nehezítik a honosítását, összevetve a világ többi országából érkezettekkel.

Nemcsak a török követség, de maguk a diplomaták is keményen ítélték meg a németországi állapotokat. „A török bevándorlók gazdasági helyzete a 60-as évek óta lényegében nem változott – a második és a harmadik generációnál sem.” Fő oknak a nyelvi problémákat említették, a táviratok szerint a németországi törökök 37 százaléka nem beszél jól németül, és ez az arány Berlinben eléri a 48 százalékot. Hogy pontosan milyen skála alapján osztályozták a nyelvismeretet és mit jelent pontosan a „jól”, az nem derült ki a táviratból. A német oktatási rendszert túlzottan „merevnek” nevezték. Így szerintük igen nehéz a létező muzulmán párhuzamos társadalmakat feltörni és a fiatalokat képzéshez és munkahelyhez juttatni.

A legutóbbi években összességében némi javulást értek el, ami okot ad az óvatos optimizmusra. A török közösség, miként a német politika is, nagyobb erőfeszítéseket tett az integráció és a részvételük érdekében. A magángazdaság szintén erőteljesebben foglalkozik a fiatal törökökkel, már csak azért is, hogy új piacokat szerezzenek. A vörös-zöld koalíció által elfogadott és 2005 óta zajló integrációs kurzusokat a megoldás részeként írták le.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív hamburgi napilapban Katharina Schäder Dortmund, az utcai prostitúció és a romaprobléma című cikkében foglalkozik a személyek uniós szabad áramlásának gyakorlatával. Május óta Dortmund egész területén hivatalosan betiltották az utcai prostitúciót. Egy nagyvárosban ez radikális lépés, de Marita Hetmeier szerint ez a lépés szükségserű volt. Az utcai prostitúció hatalmas vonzerőt gyakorolt a bolgár cigányokra, meséli a szocdem városi tanácsnok. Több mint 700-an jelentkeztek be prostituáltként az eredetileg legfeljebb 50 főre tervezett Ravensberger Strassén, ahol egyszerre 120-an dolgoztak. Azonban egyre több szülő tiltakozott amiatt, hogy gyerekeik naponta találkoztak az üzleti ajánlatokkal. Számos dortmundi reméli, hogy elhagyják a várost azok a nők és férfiak, akiket sokan felelőssé tesznek a bűnözés tavalyi megemelkedéséért. Ingo Moldenhauer, a közrendvédelmi hivatal vezetője ezt ki is mondta: „Ennek a világos jelzésnek el kell jutnia egészen Bulgáriáig, hogy itt már nem lehet az utcán több pénzt keresni.” Más jogi lehetőség nincs, hogy a bevándorlás megálljon.

Nem csak a prostitúcióval küzdenek a dortmundiak. 2007-es uniós csatlakozása óta hivatalosan 3000 bolgár és román érkezett Dortmundba, ami a valóságban lényegesen több. Majdnem mindenki a főpályaudvar mögötti területet adta meg lakhelyeként, és majdnem mindegyikük cigány. Ami ugyan nem szerepel a statisztikában, de döntő szerepet játszik. Az északi városrészben élők többségének nehéz megemésztenie, hogy egy csoport ilyen arányban beköltözik és az integrációt teljesen megtagadja – fogalmaz a szocialista közgyűlési tag. Az uniós bővítést követően odaköltözött romák ma már a kerület lakosainak 10 százalékát adják. Uniós polgárokként joguk van ott tartózkodni. De az, hogy 10 százalék nem tartja be a többség szabályait, az egyszerűen túl sok.

Dortmundban mindenkinek van története a romákról, például azokról, akik beköltöztek az üresen álló épületekbe. Az áramot a folyosóról lopták, a szemetet kidobálták az ablakon, a folyosón vizelettócsák terpeszkedtek. Mielőtt a polgármesteri hivatal a házakat kiüríttette, a „lakók” kitépték a falakból a vezetékeket. A város számára a tiltás eredménynek számít. Nemcsak a prostitúció csökkent, de a rendőrség kevesebb bűncselekményt jelentett. S először Bulgária uniós csatlakozása óta az elmúlt két hónapban nem emelkedett a bevándorlók aránya. „Nem minden arany, ami fénylik, de jó úton haladunk” – próbált meg mérsékelt optimizmust sugározni Ulrich Sierau (SPD) főpolgármester.