Sztrájkba kezdenek a diákok és szüleik

Általános sztrájkot hirdettek péntektől a litvániai lengyel kisebbségi iskolák tanulói és szüleik: követelik az idén márciusban elfogadott litván oktatási törvény visszavonását, amely szerintük diszkriminálja és sújtja a lengyel iskolákat – adta hírül a lengyel sajtó szerdán.

„Követjük a wrzesniai gyerekek 1901. évi hősies példáját, és sztrájkot hirdetünk. (…) Tiltakozásunkat fejezzük ki az oktatási program ellen, amelyet felülről erőltetnek ránk az európai normákkal, elvekkel és joggal ellentétben” – idézik a lengyel lapok a litvániai lengyel iskolások felhívását.

Idén márciusban a litván szejm – a litvániai lengyelek és Varsó tiltakozásának dacára – módosította az oktatási törvényt. A litvániai lengyelek számítása szerint az új törvény előírásainak következtében a jelenleg mintegy száz lengyel tanítási nyelvű iskola csaknem felét „optimalizálás” címén be fogják zárni. A kisebb településeken, ahol két iskola működik, csupán a litván tanítási nyelvű fog megmaradni. Az új törvény ezenfelül 2013-tól bevezeti az egységesített érettségi vizsgát litván nyelvből. Ennek következtében a litván nyelvet gyengébben ismerő kisebbségi lengyelek számára az érettségi vizsga letétele sokkal nehezebbé válik, mint lengyel társaiknak.

Albert Narwojsz, a vilniusi járásban fekvő Kavalcuki (lengyelül Kowalczuki) sztrájkbizottságának vezetője azt mondta a Rzeczpospolita című lengyel lapnak, hogy a sztrájkon kívül a tiltakozás minden lehetséges formáját kihasználták már az „antidemokratikus törvény” ellen. Hatvanezer aláírást gyűjtöttek, nagygyűléseket, tüntetéseket rendeztek. A litván hatóságok nem reagáltak ezekre. Eddig már több tucat sztrájkbizottság alakult Vilniusban és a zömmel lengyelek által lakott vilniusi járásban. Az akció pénteken az elnöki palota előtti nagygyűléssel kezdődik, majd több tucat iskolában a tanulók bojkottálják a tanítást. Azt remélik, hogy a sztrájk nem tart túl sokáig, és a hatóságokat sikerül párbeszédre kényszeríteni.

Tadeusz Aziewicz, a kormányzó Polgári Platformhoz tartozó lengyel parlamenti képviselő, a lengyel–litván parlamenti csoport elnöke viszont aggodalmát fejezte ki a kezdeményezés miatt. Azt mondta, tiszteletben tartják a döntést, de a Wrzesniára való hivatkozást túlzónak tartják, és a békés párbeszédet részesítik előnyben, mert a konfrontáció árthat a lengyel kisebbségnek.

A nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaságbeli Wrzesniában, a porosz megszállás idején, 1901 májusában nemzetközi figyelmet keltett a lengyel iskolások sztrájkja. A „munkabeszüntetés” azért robbant ki, mert egy német tanár testi fenyítést alkalmazott azokkal a diákokkal szemben, akik a hittanórán nem voltak hajlandók németül válaszolni a kérdésekre. A wrzesniai gyerekek példáját hamarosan a porosz fennhatóság alatt élő többi lengyel település is követte, 1906-ra már általános sztrájkká terebélyesedett az akció, az összesen 1100 iskola közül 800-ban mintegy 75 ezer gyerek sztrájkolt.

(MTI)