Abban a Sólyom László által említett húsz év alatt kiépült alkotmányos kultúrában, amely az elnök úr szerint már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, nekem például több neves alkalommal is megrendült a bizalmam. Például akkor, amikor kárpótlási jeggyel akart kifizetni az állam apám elorozott földjeiért, a családom tönkretett életéért, vagy amikor nyilvánvalóan törvényeinkbe és talán az írott vagy íratlan alkotmányba ütközően is elprivatizálhatták országunk népének közösségi vagyonát. Vagy amikor unokáink számára is végletesen eladósíthatták hazánkat, vagy amikor egy független testület éléről csupán azzal az egyetlen indokkal távolítottak el egy kiváló, életereje teljében lévő szakembert, hogy betöltötte a hatvankettedik évét. Egyébként még mindig talány számomra, mit is jelent az a nemzeti együttműködés rendszere, de ha például Sólyom Lászlónak a NER-en kívül ilyen jó életet nyújt, olyan rossz azért nem lehet.
(Magyar Nemzet, 2011. augusztus 3.)
Ekkora pofont még nem kapott Magyar Péter, ez bizony a Holdról is látszik