A bizottság az MSZP-s képviselők tartózkodásával általános vitára alkalmasnak minősítette a GVH múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A gazdasági bizottság nem vette tárgysorozatba Ertsey Katalin (LMP) képviselő indítványát, amely a hírközlési törvény olyan módosítására tett javaslatot, amely a mobiltelefonos fogyasztó kérésére arra kötelezte volna a szolgáltatót, hogy – az ügyfele fogyasztási szokásai alapján – olcsóbb díjcsomagot ajánljon neki.
Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy tavaly a hivatal munkájának kiemelt prioritása volt a kartellek elleni határozott, szigorú fellépés, valamint a sérülékeny fogyasztók védelme. A GVH elnöke elmondta: 2010-ben a hivatal 132 versenyfelügyeleti eljárást zárt el, 94 érdemi határozat és 38 megszüntető döntés született.
Az elmúlt évben a hivatal mintegy 10,5 milliárd forint bírságot szabott ki, ebből 9,6 milliárd forint kartellügyet érintett, alapvetően a malom és a vasútépítés területéhez kapcsolódtak. A hivatalhoz tavaly 1150 panasz, bejelentés, észrevétel érkezett, amely ugyan csökkenő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest, viszont e mögött az is meghúzódhat, hogy az ügyfélszolgálati iroda révén előzetes szűrőt építettek be a folyamatba – tette hozzá a GVH elnöke.
Juhász Miklós kiemelte, a fogyasztóvédelem a hivatal számára rendkívüli fontosságú, mert az itt szereplő ügyek az átlag állampolgárt közvetlenül is érintik. A lezárt ügyek többsége a fogyasztóvédelemhez kötődik. A fogyasztóvédelmi területen 61 ügyzáró döntés született 2010-ben, ebből 45 esetben került sor valamilyen beavatkozásra, 16 esetben megszüntetés történt. A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott bírság összege 456 millió forintot tett ki – mondta szóbeli kiegészítőjében Juhász Miklós.
A GVH elnöke rámutatott arra is, hogy a fogyasztói csoportok megtévesztik a fogyasztókat, 2005 óta fogyasztói csoportok esetében 17 ügyben 23 társaságot bírságoltak meg 163 millió forintra, és szükségesnek tartanák a fogyasztói csoportok jogszabályi szabályozását. A vitában Fejér Andor fideszes képviselő a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos visszásságra hívta fel a figyelmet.
Simon Gábor szocialista képviselő, a bizottság elnöke hiányolta a beszámolóból az ágazati tapasztalatokat. A bizottság ugyancsak általános vitára alkalmasnak szavazta meg az LMP-s képviselők önálló módosító indítványát a fenntarthatóság szempontjának a kereskedelmi központok működésében történő érvényre juttatásához szükséges törvénymódosításokról.
Magatartása alapján ítélkezhet a hatóság
Az új szabályozás legfontosabb változása – miután az Alkotmánybíróság a múlt év szeptemberében megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról szóló kormányrendeletet –, hogy a kutya veszélyességéről nem kizárólag az eb fajtája, hanem egyedi viselkedésének következményeként, vagyis magatartása alapján ítélkezhet a hatóság – tájékoztatta a honatyákat szóbeli kiegészítésében Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.
Emellett a helyi csipadatbázisok korlátai miatt a szakemberek szükségesnek tartják a transzponderrel – azaz csippel – megjelölt kutyák országos elektronikus nyilvántartásának létrehozását, az önkormányzatok számára az ebrendészeti bírság törvényi bevezetésének lehetővé tételét.
Mindehhez a helyettes államtitkár hozzátette: a törvénymódosítás érinti az állat küllemének megváltoztatása érdekében végrehajtott sebészeti beavatkozásokat is. Így a tervezett módosítás előírja, hogy az ivartalanítás mellett csak a jogszabályban rögzített beavatkozások végezhetők el.
Továbbá a jogszabály a továbbiakban tiltaná az élő állatok nyereményként való kisorsolását, valamint a csincsilla és az angóranyúl kivételével más állatok prémtermelési célú hasznosítását. A képviselők általában támogatták az állatvédelmi jogszabály módosítását, de többen is úgy ítélték meg, hogy azt több esetben pontosítani kellene, például az élő állatok nyereményként való kisorsolása esetében. Továbbá több honatya is úgy vélte: a kötelező eboltások megszervezését ismét önkormányzati feladattá kellene tenni.
Többen úgy vélték, hogy az „ebadó” – ez az elképzelések szerint maximum 3500 forint lehetne – újbóli bevezetése tovább növeli majd a kóbor kutyák mostani mintegy 100 ezerre tehető számát az országban.
Elvetették a szocialisták indítványát
A bizottság a kormánypárti képviselők szavazatával elvetette Gőgös Zoltán és Veres János (MSZP) önálló képviselői indítványát, amely országgyűlési határozati javaslatban szólította volna fel a kormányt a rendkívüli időjárás miatt kialakult mezőgazdasági károk enyhítéséhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. Erre a kormánypárti honatyák – és a kormány jelen lévő képviselői – szerint nincs szükség, mert a kárenyhítésre rendelkezésre áll a megfelelő pénzösszeg, 13,47 milliárd forint.
(MTI)
origo.hu
Újabb gázolás történt a M3-as metró Kálvin téri megállójánál
