A kárpótlási törvényt a belgrádi törvényhozás a kollektív bűnösség elvének törlése nélkül fogadta el. Pásztor István emlékeztet arra, hogy a vajdasági képviselőház 2003. február 28-án parlamenti határozatot hozott a kollektív bűnösség elutasításáról és 2011 márciusában megkezdte működését az a szerb–magyar vegyes bizottság is, amelynek feladata a második világháború során és azt követően történt tragikus események feltárása.
A vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény „teljes mértékben értelmetlenné teszi a népeink történelmi megbékélésére irányuló eddigi közös erőfeszítéseket. Az elfogadott vagyon-visszaszármaztatási törvény ugyanis a második világháború történéseivel kapcsolatban törvényerőre emeli a kollektív bűnösség elvét” – szögezi le Pásztor a nyílt levélben.
A vagyon visszajuttatásából és a kárpótlásból ugyanis a törvénnyel kizárják Szerbia azon állampolgárait is, akiket akaratuk ellenére, erőszakkal kényszerítettek arra, hogy a katonai behívót teljesítve váljanak a megszálló erők tagjaivá. A VMSZ elnöke szerint az elfogadott törvény súlyosan sérti Szerbia alkotmányának alapvető jogelveit.
„Ezzel a megoldással közvetlen módon sérül az alkotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését. A rendelkezéssel a törvényhozó durván megsérti az ártatlanság vélelmét, a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogot, valamint az egyéni felelősség elvét is, amelyet Szerbia alaptörvénye és számos, az ország által elfogadott nemzetközi dokumentum tartalmaz” – hangsúlyozta a VMSZ által a szerkesztőségekhez eljuttatott nyílt levél.
Pásztor István végül arra kérte Borisz Tadics szerb elnököt, hogy tagadja meg a kárpótlási törvény kihirdetését és azt újratárgyalásra küldje vissza a szerb parlamentnek.
(MTI)
origo.hu
Három gyümölcs, amely segíthet a nyugodt alvásban
