Az amerikai diplomácia felszólította az izraeli és a palesztin felet, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek megnehezítik a közvetlen béketárgyalások újrakezdését. „Mély csalódást keltett bennünk az izraeli kormány ma reggeli bejelentése” – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő. „Kontraproduktívnak tartjuk (a bejelentést) erőfeszítéseink szempontjából, amelyek arra irányulnak, hogy újrakezdődjenek a közvetlen tárgyalások a felek között, és régóta arra intjük mindkét felet, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől Jeruzsálemben is, amelyek alááshatják a bizalmat, és folytatni fogjuk a munkát a felekkel, hogy újrakezdjék a közvetlen tárgyalásokat” – mondta Nuland.
Ashton sajnálja
Az újabb 1100 kelet-jeruzsálemi lakás megépítésére vonatkozó izraeli tervek az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint aláássák az izraeli–palesztin béketárgyalásokat, veszélyeztetik a két állam elve alapján történő konfliktusrendezés életképességét. Catherine Ashton az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a közel-keleti helyzetről folytatott vitában azt mondta: mélységes sajnálattal értesült arról, hogy Izrael nem hagy fel telepépítési terveivel. A kétállami megoldás – vagyis Izrael megőrzése és a palesztinok államának megteremtése – a közel-keleti alapkonfliktus olyan rendezési vezérelve, amelyben a békeközvetítő „kvartett” valamennyi tagja – az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok és Oroszország is – egyetért, azon túl, hogy ahhoz korábban maguk az érintett felek szintén elvi beleegyezésüket adták.
A „kvartett” korábban arra szólította fel mind Izraelt, mind a palesztinokat, hogy tartózkodjanak a provokatív cselekedetektől, ezzel is segítve a közvetlen tárgyalások újrafelvételét. A múlt héten, az ENSZ közgyűlésének idei ülésszakát megnyitó New York-i plenáris üléssorozaton a palesztin államiság kérdése volt az első számú téma. Az Egyesült Államoknak nem sikerült lebeszélnie Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét arról, hogy beterjessze a palesztin állam ENSZ-tagsági kérelmét. Ez a kérelem most a Biztonsági Tanács (BT) elé került, ahol – ha szavazásra kerül sor – Washington megvétózhatja, és saját közlése szerint meg is akarja vétózni a kérelem teljesítését.
Ha a palesztinok megelégedtek volna az EU által favorizált „vatikáni formulával”, akkor annak előterjesztésével nem kellett volna a BT-hez fordulni, a közgyűlésben pedig jelentős többségben vannak a Palesztinát államként elismerni kész országok, és ott nem érvényesül semmilyen nagyhatalmi vétó. A „vatikáni jogállás” azt jelentette volna, hogy Palesztina egyelőre nem kap teljes jogú ENSZ-tagságot, csupán megfigyelői jogállású állammá minősítik, ami azért minőségileg több, mint a palesztinok elismert szervezetének – tehát még nem egy államnak – a megfigyelői státusa.
A „kvartett” a palesztinok hajlíthatatlansága láttán nyilatkozatban sürgette az izraeli–palesztin tárgyalások megkezdését. A nagyhatalmak, illetve globális tényezők ezzel próbálják elkerülni, hogy a BT-ben szükség legyen az eleve kudarcra ítélt szavazásra. Mivel azonban tárgyalási felszólításuk nem tartalmazta az izraeli telepépítések azonnali befagyasztását, a palesztinok azt elfogadhatatlannak bélyegezték. Catherine Ashton mindezek után fogalmazott keményen és kérlelhetetlenül, elmarasztalva Izrael folytatódó telepépítési politikáját – ugyan nem a „kvartett” többi tagjával való egyeztetések során, hanem az Európai Parlament képviselőivel folytatott strasbourgi vitában.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt a Budapest Airport a 39 órás késés kapcsán
