A szakember kifejtette: „az IMF teljesen megérti, hogy a svájci helyzet egyedi” és leszögezte, hogy a jegybank legutóbbi lépése nem újabb fordulat a sokak által emlegetett „devizapiaci háborúban”. Az IMF hagyományosan a lebegtető árfolyam-politika, azaz a devizaárfolyam piaci megállapítása mellett áll ki.
Az SNB szeptember 6-án jelentette be, hogy az euró frankárfolyamára 1,20 frankos szinten alsó korlátot szab meg az alpesi fizetőeszköz további erősödésének megakadályozása érdekében. A jegybank akkor kijelentette: minden eszközt bevet az árfolyamküszöb megtartására.
Hildebrand a sajtótájékoztatón nem kívánta bírálattal illetni a svájci bankóriás, az UBS távozó vezérigazgatóját, Oswald Grübelt, aki szombaton mondott le tisztségéről, hogy ezzel vállaljon felelősséget a bankcsoport londoni befektetési részlegének botránya miatt. Ez utóbbi egyik munkatársa felhatalmazás nélküli kereskedési ügyletekkel több mint kétmilliárd dollárnyi veszteséget okozott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eset, ahogy a pénzpiacok jelenlegi gyengesége is, rámutat arra, hogy további reformokra van szükség és szigorúbb szabályozás alá kell vetni a bankrendszert.
Soros: Ez a válság súlyosabb
Most súlyosabb a válság, mint 2008-ban volt, mivel akkor helyükön voltak azok az európai hatóságok, amelyekkel kezelni lehetett a válságot; most létre kell ezeket hozni – mondta Soros György magyar származású befektető az IMF és a Világbank közgyűlésén tartott konferencián. Soros György kijelentette: az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) csupán egy „embrió”, amely nincs felhatalmazva arra, hogy el is költse azokat az összegeket, amelyeket forrásként nyer. Soros György arra figyelmeztetett, hogy az európai adósságválság, amelynek hatásait fokozza a fejlődő piacok növekedési ütemének lassulása, illetve az amerikai költségvetés körüli politikai megosztottság, „költségvetési és hitelpiaci válsághoz fog vezetni”. Súlyos veszélyt jelent a világgazdaságra nézve, hogy egyes európai bankok beszüntetik a fejlődő piacokon a dollárhitelezést, mivel dollárlikviditási gondjaik vannak – tette hozzá.
„Nem mehetünk csak úgy oda Európába megmenteni valakit”
A kínai állam tulajdonában lévő befektetési alap, a China Investment Corp. (CIC) nem venne közös euróövezeti kötvényeket – idézte az alap elnökét, Kao Hszi-csinget a Caixin kínai médiacsoport vasárnap. A kínai forrás szerint a vállalatvezető a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésének egyik kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: „Mindenki hallotta a miniszterelnököt, hogy Kína készen áll Európa megsegítésére, de mint vállalatnak a CIC kormánytól kapott feladata az, hogy bizonyos szintű nyereségességet tartson fenn, így nem mehetünk csak úgy oda Európába megmenteni valakit, magunkat is védenünk kell”.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség ugyanerről az eseményről tudósítva kiemelte, hogy Kao elmondta: Európának át kell gondolnia, hogy „miként költ és hogyan él”, miközben pénzügyi rendszeréből kivonja azokat az elemeket, amelyek arra ösztönöznek, hogy tovább nyújtózkodjanak az államok, mint ameddig a takarójuk ér. Egy másik washingtoni panelbeszélgetésen Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybankelnök kijelentette: az euróövezetnek előbb végre kell hajtania a mentőmechanizmusok kapacitásbővítését, mielőtt a fejlődő piaci államok közvetlen segítséget nyújtanának a térségnek. Csou úgy fogalmazott: „egyes államok még mindig tárgyalnak (a július 21-i euróövezeti csúcson elfogadott) intézkedések végrehajtásáról. Addig amíg ezt nem fogadják el, addig gondolkozhatunk arról, hogy mit tehetünk (az euróövezetért), de nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz a következő lépés”.
A jegybankelnök ugyanakkor optimizmusának adott hangot és kijelentette, hogy az euróövezet meg fogja oldani nehézségeit. Egyre több piaci szereplő reménykedik abban, hogy Kína 3,2 ezer milliárd dollárt meghaladó devizatartalékainak egy részét a bajba jutott európai államok, így Görögország vagy Olaszország megsegítésére fordítja. Giulio Tremonti, Olaszország pénzügyminisztere mindeközben egy washingtoni sajtótájékoztatót követően tagadta, hogy tárgyalásokat folytattak volna Kínával arról, hogy az ázsiai ország olasz államkötvényeket vásároljon állami vállalatokban szerzett tulajdonhányadért cserébe. Tremonti leszögezte: „Soha nem hívtuk Kínát segítségül, vagy kértük, hogy államkötvényeket vásároljon”.
A valódi okokra kell összpontosítani
Európának a válság valódi okaira kellene összpontosítania ahelyett, hogy időt pazarol olyan új mechanizmusokról való tárgyalásra, amelyek az egyes országok hitelfelvételi költségeinek csökkentését célozzák – mondta Axel Weber tekintélyes közgazdász, a német jegybank, a Bundesbank korábbi elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott beszédében vasárnap. A közgazdász kifejtette: a válság oka a túl nagy adósság és az érintett országoknak olyan programokat kellene végrehajtaniuk, amelyek gyorsan kezelik ezeket a gondokat. „Attól tartok, hogy a válság csak még tovább fog mélyülni, mielőtt javulást tapasztalunk” – fogalmazott beszédében a szakember. Weber a közgyűlés lezárásaként tartott beszédében élesen bírálta a közös euróövezeti kötvények gondolatát és kijelentette, hogy a vita teljesen félresiklott.
Leszögezte: csak akkor szabad megfontolni a közös euróövezeti kötvények kibocsátását, ha a közös valuta térségében már közös mechanizmusok vannak az adózásra és a költségvetési kiadásokra. A német szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős kockázatokkal járna, ha az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) arra használnák fel, hogy garanciaként szolgáljon az Európai Központi Bank (EKB) számára tőkeáttételes finanszírozáshoz. „Ha a tőkeáttétel szóba kerül, akkor valaminek csak eszünkbe kellene jutni”, az ilyen tőkeáttételes pénzügyi eszközök tették katasztrofálissá a jelenlegi válságot – fogalmazott a Bundesbank korábbi elnöke.
A közgazdász szerint az ilyen megoldások jóval nagyobb kockázatoknak tennék ki az adófizetők pénzét, mint amilyenek a jelenlegi megoldásban vannak. Webert korábban sokan Jean-Claude Trichet, az EKB jelenlegi elnökének utódaként látták, mígnem maga mondott le ennek lehetőségéről, mivel nem értett egyet az EKB vezetésének kötvényvásárlási törekvéseivel és távozott a Bundesbank elnöki tisztségéből is. A monetáris politika úgynevezett német vonalát követő közgazdászok közül Jürgen Stark, az EKB jelenlegi alelnöke és vezető közgazdásza is – piaci vélemények szerint – hasonló okokból jelentette be szeptember elején, hogy távozik a szervezettől. Jean-Claude Trichet elnököt novemberben Mario Draghi, az olasz jegybank jelenlegi elnöke váltja.
(MTI)
origo.hu
Árvízi védekezés: Orbán Viktor fontos döntést hozott
