Az újraszabályozás után kulcsterület lehet az ágazat

A 2020-ig szóló agrárstratégia részeként a szakemberek már dolgoznak a kertészeti ágazat stratégiájának elkészítésén is – közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten egy szakmai tanácskozáson.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/811701" target="_blank"><strong>• Elsődleges, hogy az ország a térség kertészeti központja legyen</strong></a>

MNO
2011. 09. 23. 15:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár a fiatal kertészek találkozóján beszélt az ágazat helyzetéről a Benczúr Hotelben. Elmondta: tavaly a zöldségtermés 32 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi mintegy 1,6 millió tonnánál. A termelés mérséklődésének oka a szántóföldi vetésterület csökkenése, valamint a szélsőséges időjárás, azaz a rekordmennyiségű csapadék és az elemi károk voltak. A csökkenés által leginkább érintett termékek a görögdinnye, a csemegekukorica, a vöröshagyma, a káposztafélék, a sárgarépa, a zöldpaprika és a paradicsom voltak.

A múlt évben a gyümölcstermés mennyisége is mérséklődött 10 százalékkal az előző évi mintegy 884 ezer tonnához képest. Ennek elsősorban a kedvezőtlen időjárás, valamint az ültetvények elöregedése, illetve a védekezésben alkalmazott technológiák részbeni alkalmatlansága volt az oka. A csökkenés által leginkább érintett gyümölcsfajták az alma, a meggy, az őszi- és a kajszibarack, valamint a szilva és a bogyósgyümölcsök voltak.

340-380 ezer családnak ad munkát

Az államtitkár kitért arra: az ágazat fejlesztését indokolja, hogy a természeti adottságok igen jók e tevékenység folytatásához, továbbá nagy munkaigényű az ágazati termelés, amely így munkahelyteremtő is. Jelenleg mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát Magyarországon a kertészet. Az ágazati teljesítmény 49 százalékát a zöldség-, 20 százalékát a gyümölcstermesztés, 14 százalékát a dísznövény- és faiskolai tevékenység, 15 százalékát pedig a szőlőtermelés és borelőállítás adja, a fennmaradó hányad pedig az egyéb tevékenységekből adódik, például a gyógynövénytermesztésből.

Az ágazat működésének szempontjából figyelembe kell venni, hogy a globális élelmiszer-gazdaságban a társadalmak fejlődése miatt egyre nagyobb az élelmiszerigény, továbbá az emberek nagy hányada igen nagy jelentőséget tulajdonít az élelmiszer-biztonságnak is. Emellett növekszik a környezetvédelem fontossága is. Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy az unió közös agrárpolitikája milyen mozgásteret biztosít az ágazatnak. Ez utóbbi kedvező, mivel lényegében a jó minőségű áru korlátozás nélkül piacra vihető.

Jelezte az államtitkár ugyanakkor azt, hogy a kertészeti ágazatban működő vállalkozásoknak szembe kell nézniük olyan kihívásokkal is, mint például a tőkehiány, vagy a feketegazdaság magas aránya, továbbá az értékteremtő munka iránti növekvő érdektelenség, a növekvő szakemberhiány, valamint a beruházások és a termelés banki finanszírozásának buktatói.

Kismértékű kompenzáció

Czerván György külön is beszélt a tavasz végén és a nyár elején lezajlott németországi E-coli fertőzések magyarországi hatásáról. Közölte: a kertészeti ágazatnak mintegy 10 milliárd forintos veszteséget okozott az anomália. Jelezte: Magyarország néhány uniós államhoz hasonlóan viszonylag kismértékű kompenzációt kapott a járvány miatt. Ez mintegy 1,5 millió eurót, azaz valamivel több mint 400 millió forintot tett ki. Jelezte, le kell vonni a tanulságokat, azaz a későbbiekben jobban kell alkalmazkodni az unió kínálta lehetőségekhez. Beszélt a dinnyeválságról is, amelyet egy promóciós keret megnyitásával – ez mintegy 15 millió forint volt – sikerült megfelelő módon kezelni.

Az államtitkár jelezte, egy új kockázatkezelési rendszert kívánnak kidolgozni, amelyben nemcsak az állam vállalna részt, hanem a termelők is nagyobb szerepet kapnának. Átalakítják a mezőgazdasági idénymunka szabályait is. Ezt egyszerűbbé és még átláthatóbbá kívánják tenni. A másodlagos élelmiszer-vizsgálatok során a külföldről érkező áruk nyomon követését szeretnék a lehető legpontosabban elvégezni, a kereskedelmi regisztrációval pedig a feketegazdaság arányát kívánják csökkenteni.

Emellett az agrárkormányzat támogatja a helyi piacokat, a közbeszerzési és a kistermelői értékesítési szabályokat pedig oly módon változtatták meg, hogy azok segítsék a helyi élelmiszer-értékesítést, valamint a kistermelők áruinak eladását is. Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár közölte: az áfaügyek nem a Vidékfejlesztési, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartoznak. Így a vidékfejlesztési tárca az ágazatot érintő áfaügyekről konzultációt folytat az NGM-mel.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.