Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (Faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap vasárnapi kiadásában Melanie Amann és Inge Kloepfer Több Európát alig engedélyez az alaptörvény címmel készített interjút Andreas Voßkuhléval, az alkotmánybíróság elnökével az euró-mentőcsomagról. Voßkuhle kijelentette, alkotmányos szempontból további, az európai integráció irányába mutató lépések népszavazás nélkül már problematikusak. „Egy olyan stádiumban vagyunk, ahol egyre nehezebb lesz olyan további integrációs lépéseket tenni, amelyek összeegyeztethetők az alkotmánnyal – nyilatkozta az alkotmánybíró. – Amennyiben további európai integrációs lépésekre lenne szükség, akkor népszavazást is kell tartani.”
Voßkuhle az interjúban egyúttal felszólította a politikát, hogy alaposabban szabályozza a pénzpiacokat. „Én nem osztom számos közgazdász és politikus lelkesedését a korlátlan piacok iránt” – érvelt a jogász. Az a felfogás, miszerint a világ visszavezethető a piac rendszerére, nem felel meg a valóság összetettségének. Az alkotmányjogász kijelentette: ha a politika tovább kíván lépni az európai szövetségi állam irányába, akkor a Szövetségi Köztársaságnak új alkotmányra van szüksége, amiről a népnek kellene szavaznia. A német alaptörvény megvédi a polgárokat attól, hogy egy nap arra ébredjenek, amikor a Szövetségi Köztársaság szuverén államként nem létezik többé anélkül, hogy korábban erről megkérdezték volna őket.
A bíróság szeptember elején az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek nyilvánította Németország részvételét az eladósodott Görögország megmentésében és az euró-mentőcsomagban. A karlsruhei bírák egyúttal arra kötelezték a berlini kormányt, hogy a következő eurómentő lépéseihez szerezze meg a Bundestag költségvetési bizottságának hozzájárulását. A közös európai kötvények vagy az úgynevezett közös európai gazdasági kormányzással kapcsolatban Voßkuhle kerülte, hogy egyértelműen állást foglaljon. Úgy érvelt, ezek a fogalmak sok mindent fedhetnek, és a bírói bölcsesség része, hogy ne döntsön olyan kérdésekről, amelyeket alaposan nem ismer.
Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)
A baloldali-liberális berlini napilapban Andreas Frost, Matthias Meisner Az örök tegnapiak pártja című cikkében foglalkozik a Baloldali Párt belső hatalmi harcaival, mert rossz idők járnak a Baloldali Párt reformereire. Berlinben kihullottak a város vezetéséből, Mecklenburg-Előpomerániában kudarcot vallottak az SPD-vel folytatott koalíciós tárgyalások, és ennek tetejébe még a kommunista Sahra Wagenknecht is bejelentkezett a frakcióvezetői posztra. A reformerek tábora rosszul szervezett és ideges. Másoknál sokkal világosabban Helmut Holter, Mecklenburg-Előpomerániában a párt miniszterelnök-jelöltje kampányol Wagenknecht ellen: „Ha megválasztanák a Bundestag-frakció élére – Gregor Gysi társaként –, az katasztrofális jelzés lenne” – nyilatkozta a lapnak. Wagenknecht felemelkedése azt jelentené, hogy a párt nem szabadult meg a kommunista meggyőződésétől. Holter ugyanúgy értékelte Marianne Linkének, mecklenburg-előpomerániai párttársának viselkedését is.
A korábbi tartományi szociális miniszter azok közé tartozott, akik az augusztus 13-i pártkongresszuson ülve maradtak, amikor a berlini fal áldozatairól kellett volna egyperces néma felállással megemlékezni. Holter úgy fogalmazott, akkor is úgy látszott, hogy a Baloldali Párt az örök tegnapiak pártja. Ezzel felvetett egy olyan témát, amely a szombati güstrowi tartományi pártkongresszuson fontos szerepet játszott. Holter szerint párton belüli viták fontos tényezője volt, hogy Erwin Sellering (SPD) miniszterelnök mégsem a Baloldali Párt mellett döntött, hiszen a koalíciós tapogatózásokon majdnem minden kérdésben sikerült megállapodniuk. További feszültséget gerjesztett Marianne Linke esete. A koalíciós egyeztetések végső stádiumában került napvilágra, hogy egy párttag kezdeményezte kizárását. Linke ellentámadásba lendült és azzal támadta a tartományi pártelnökséget, hogy a mai napig képtelenek voltak a pártállami időszakból származó szokásaikat levetni, azaz az igazodó, dörgölőző munkatársakat mindig előnyben részesítik. Képtelenek elviselni a párton belüli pluralizmust.
Az északkeleti tartományi szervezetben uralkodó nyugtalanság szimptomatikus az egész politikai alakulat állapotára. A párt balszárnya többségében már döntött Wagenknecht mellett, a reformerek által ajánlott ellenjelölt, Cornelia Möhring teljesen esélytelennek számít. Érdekes az a kérdés, hogy a vitatott pártelnökök, Klaus Ernst és Gesine Lötzsch miként viszonyulnak az új társ-frakcióvezetőhöz. Mindeddig az októberi erfurti programkongresszusra történő hivatkozással elutasították, hogy állást foglaljanak a személyi kérdésekben. A frakciószabályzat szerint azonban ők rendelkeznek a személyi javaslat lehetőségével. Azonban kérdéses, hogy ezzel a joggal valóban élni kívánnak-e.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
