Elsődleges, hogy az ország a térség kertészeti központja legyen

A kertészet a harmadik legnagyobb ágazata a magyar mezőgazdaságnak a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett, és továbbra is elsődleges szempont, hogy Magyarország a térség kertészeti központjává váljon – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

MNO
2011. 09. 23. 13:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár a 18. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár megnyitóján elmondta: az ágazat elsődleges árukibocsátási értéke 350 milliárd forint körül mozog, és mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát.

Czerván György szerint az ágazat a jelenleginél – ami átlagosan évente mintegy 2,5 millió tonna árut jelent – egymillió tonnával több zöldség-gyümölcs megtermelésére volna képes. A termelés növeléséhez pedig minden adottsággal rendelkezik az ország. Az államtitkár mindehhez még azt is hozzátette: mivel a kertészet nagy munkaigényű terület, ezért a vidéki munkahelyteremtésben is nagy szerepet játszhat. Emellett a kertészeti ágazatban főként családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet. Ezek segítése a kormány számára fontos feladatot jelent.

A kertészeti termékeket az unióban, ha azok jó minőségűek, korlátlanul értékesíteni lehet – vélekedett az államtitkár. Kifejtette: annak érdekében, hogy a magyar kertészeti ágazat termelését növelni lehessen az elkövetkező években, az Új Magyarország vidékfejlesztési program mintegy tíz jogcíme alapján igényelhetnek támogatást az e területen tevékenykedő vállalkozások. Példaként említette a termelői integrációk segítését, valamint a beruházások támogatását.

Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke arról beszélt, hogy áruértékben a magyar kertészeti ágazat kibocsátása mintegy 700-800 milliárd forint. Ennek mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs termesztés teszi ki, míg további hozzávetőlegesen 20 százalékos mennyiségét a dísznövény-, valamint 6-7 százalékát a gyógynövénytermesztés adja, a fennmaradó hányadot pedig a szőlészet és a borászat produkálja. Mártonffy Béla szerint is reális cél, hogy Magyarország belátható időn belül a térség kertészeti központjává váljon.

Treer András, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai igazgatója, az esemény egyik főszervezője arról beszélt, hogy a belföldi dísznövénytermelők árbevétele összességében a múlt évben százmilliárd forint körül mozgott. Ez a gazdasági válság hatása miatt mintegy 20 százalékkal volt átlagosan kevesebb, mint 2009-ben. Jelezte ugyanakkor, hogy az idén várhatóan a múlt évi árbevétellel kalkulálhatnak a termelők, mivel a piacok megnyugodni látszanak és enyhe optimizmust sugároznak.

A 18. Hortus Hungaricus bemutatón – amelyet szeptember 23–25. között tartanak a Syma Rendezvényközpontban – mintegy húszezer látogatót várnak a közel 200 kiállító standjának megtekintésére. A rendezvényen lesz kertépítő verseny, virágkötészeti játszóház, lakberendezési és dekorációs bemutató, valamint ételszobrászat is.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.