„Aki valóban szereti hazáját, teljes lelkével és teljes figyelmével, az egyúttal a mindenség polgára” – idézte Pilinszky János költő szavait Nagy Gábor Tamás, az I. kerület fideszes polgármestere avatóbeszédében, hozzátéve: akik 1868-ban e falak alatt harcoltak, a mindenség polgárai voltak, szerették hitüket, családjukat, hazájukat, és mindezt még idegen földön is védték.
A budai Vár visszafoglalásáért indított 1686-os hadjárat fő kezdeményezője és anyagi támogatója XI. Ince pápa volt, aki 1684 tavaszán létrehozta a Szent Ligát, a török elleni nagy európai szövetséget. Több ezer idegen nemzetiségű katona jött ide harcolni és felszabadítani egy megszállt keresztény országot, sokan életüket áldozták érte.
Ilyen mértékű katonai együttműködés nem volt a középkori Európa történelmében. A keresztény hit, a hősiesség és a szolidaritás olyan eszmék, melyek ma is Európa alapját kell képezzék – hangsúlyozta a polgármester.
A várfalon eddig két dombormű volt látható: egyik a Buda felszabadításáért harcoló háromszáz spanyol hősnek, a másik a katalán harcosoknak állít emléket. A tervek között szerepel e falon más nemzetek katonáinak is emléket állítani – mondta a polgármester.
A császári szövetséges csapatok 76 napon át harcoltak a törökkel, ennek eredményeképpen sikerült felszabadítani a budai Várat a 145 éves török megszállás alól – mondta Hans Schaidinger, Regensburg főpolgármestere. A nyolcvanezer fős seregben – melyet Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly vezetett – szinte egész Európa képviseltette magát: svédek, németek, hollandok, olaszok, dánok, spanyolok. A fennmaradt források szerint 130 regensburgi esett el a harcokban – ismertette Schaidinger.
A Budavári Önkormányzat 2005-ben kötött testvérvárosi szerződést a bajorországi Regensburg várossal.
(MTI)
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
