The Guardian (guardian.co.uk)
A nyilatkozatháború hetekkel ezelőtt kezdődött: szeptember 13-án a Hakkani-klánhoz köthető tálib harcosok húsz órán át tartó támadást indítottak az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége ellen. Az amerikaiak szerint az összehangolt, szervezett hadművelet mögött a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI állt, mely a felkelők segítségével vív árnyékháborút az elméletben szövetséges állam ellen. Mike Mullen admirális, az Egyesített Haderők parancsnoka évek óta nem tapasztalható keménységgel kritizálta a közel-keleti partnert, az ISI „alosztályának” nevezve a Hakkani-hálózatot.
A két ország kapcsolata különben is feszült: az Oszama bin-Laden meggyilkolását hozó támadást ugyanis Iszlámábád szuverenitása megsértésének tartja, Washington viszont felettébb gyanúsnak véli, hogy a világ legjobban keresett terroristája évekig elkerülte a pakisztáni hírszerzés és katonaság figyelmét. A szövetség mindenesetre már csak az erőviszonyok szempontjából is fontosabb Pakisztán számára, és az amerikaiak láthatóan kezdik elveszteni türelmüket a jelentős pénzügyi támogatást élvező, ám annál hálátlanabb „baráttal” szemben. „Minden lehetséges módot meg kell vizsgálnunk, melynek segítségével megvédhetjük csapatainkat – nyilatkozta Lindsey Graham szenátor, a hadügyi bizottság egyik republikánus tagja. – Próbaidőre kell tennünk Pakisztánt.”
„Az biztos, hogy valamit lépniük kell, hiszen a jelenlegi helyzet kezd tarthatatlanná válni” – magyarázta Michael Semple közel-keleti kérdésekkel foglalkozó elemző. Hogy milyen utat követnek az amerikaiak, azt egyelőre nem lehet megjósolni: egyesek szerint ki kell terjeszteni a légicsapásokat a hakkanik bázisául szolgáló észak-varizisztáni törzsi területekre is – ez azonban a jelenlegi kormányt gyengítené, mely, akárhogy is, de mégis szövetséges. Mások szerint a tálibok fő bázisát, Miran Shan városát kell támadni, ahol a szervezet vezetői élnek – egy pakisztáni katonai támaszpont gyanús közelségében. Az ISI elismeri, valóban kapcsolatban áll a felkelőkkel, állítja azonban, ezt a köteléket csupán hírszerzési szempontokból tartja fenn. „A világ minden titkosszolgálata igyekszik kapcsolatba kerülni ellenfelével, a terroristákkal is… hiszen ennek pozitív hatásai lehetnek” – magyarázta Athar Abbas vezérőrnagy a CNN-nek.
A szópárbaj odáig fajult, hogy a pakisztáni hadsereg vezetői találkozót hívtak össze, melyen azt igyekeznek eldönteni, mit kezdjenek az egyre komolyabbra forduló helyzettel. Ashfak Kayani tábornok, az ülés vezetője csupán annyit árult el, „az uralkodó nemzetbiztonsági helyzetről” beszélnek, a média azonban tudni véli, ha az Egyesült Államok a törzsi területek ellen támad, a hadsereg vezetői akár egy katonai válaszcsapást is elképzelhetőnek tartanak.
A mérges szavak ellenére nem valószínű, hogy bármelyik fél is hajlandó lenne megszakítani a kapcsolatot a másikkal. Az amerikaiaknak éppúgy szükségük van minden közel-keleti szövetségesre, ahogy a pakisztániaknak az USA támogatására. Ahogy Juszaf Raza Gilani miniszterelnök fogalmazott, ez valódi „se veled, sem nélküled szituáció”.
WKRG (wkrg.com)
Az „Állítsuk helyre közösségünket” elnevezésű program az erőszakos bűnöket elkövetőkre nem vonatkozik, mások azonban választhatnak: börtön vagy templom (és némi pénzbüntetés). Akik az utóbbi mellett döntenek, maguk határozhatják meg a helyet, melyet aztán egy éven át minden vasárnap látogatniuk kell (jelenleg ötvenhat megyei helyszín áll rendelkezésükre). A részvételt a lelkipásztor és a rendőrség is ellenőrzi, ha azonban egyetlen misét sem hagynak ki, tizenkét hónap elteltével törlik az ellenük hozott ítéletet.
A program fejenként naponta 75 dollárba kerül – az elítéltek fogva tartása és őrzése átlagosan ennek majdnem a kétszeresébe. A spórolás azonban nem az egyetlen ok: a Bay Minette-i rendőrség szerint a templomba járás a börtönöknél jóval hatékonyabban segíthet a bűnözőknek újra megtalálni a helyes utat.
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
