A felsőoktatási intézmények egyik fontos bevételi forrását jelentheti a piaci megbízások teljesítése. Ugyanakkor az intézmények kiterjedt céges kapcsolati hálózata jelentősen növelheti a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is. Többek között ezek az érvek inspirálták a kutatás elindítását, ahogy a kutatást vezető Studiorum Consulting Kft. és – ez utóbbi megbízásából – a felmérést lebonyolító ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. vezetői fogalmaznak. A két vállalkozás együttműködése is szimbolikusan értelmezhető: egy magánvállalkozás és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tulajdonában álló, a piaci szférához való közeledést szolgáló gazdasági társaság kötik össze a két szférát.
A kutatást végzők nem titkolt célja az is, hogy országos szinten a sajtó útján hirdessék a kiemelkedő felsőoktatás-támogatókat, a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti együttműködés legjobb gyakorlatait. A kezdeményezés céljaiban csatlakozik az Európai Bizottság 2008-ban elindított Új partnerség az egyetemek modernizálásáért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma (University-business dialogue and co-operation: „A new partnership for the modernisation of universities: the EU Forum for UNIVERSITY-BUSINESS DIALOGUE”) című programjához is.
310 milliárd k+f-re
A felsőoktatás keretein belül működik a magyar kutatási kapacitás kétharmada is. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb tanulmánya – „Kutatás és fejlesztés, 2010 (előzetes adatok)” – szerint pedig 2010-ben Magyarországon 310,2 milliárd forintot fordítottak a kutatás-fejlesztésre (k+f). Talán ezek az adatok jól mutatják a kapcsolódó együttműködési lehetőségeket.
Fodor István, az Ericsson magyarországi vállalatának megszervezője és hosszú ideig vezetője így nyilatkozott a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködéséről: „Az elmúlt években sok pozitív változás érhető tetten a felsőoktatási intézmények és a cégek együttműködésében, különösen az elhelyezkedés tekintetében. Elindultak a diplomás pályakövetési rendszerek, sok intézmény karrierirodát működtet stb. (…) Ugyanakkor még sok fejleszthető irány van és ebben a munkában az intézményeknek, a cégeknek és a nagyobb szervezeteknek (például a kamaráknak) is van tennivalójuk. (…) Meglátásom szerint azonban csak olyan felsőoktatás-támogató cégeket érdemes példaként kiemelni, amelyek hosszú ideje ott vannak a felsőoktatási intézmények mellett és komoly közös munkát végeznek: együttműködnek az innovációs kutatásokban, a hallgatók szakmai felkészítésében stb. Ilyen együttműködésben lehet a legszorosabb kapcsolatokat kialakítani az oktatási intézmények és a vállalatok között. Az önzetlen vállalati hozzáállás, a nemzetközi szintű szakmai támogatás igen fontos lehet az oktatási intézmények fejlődése szempontjából. Ennek híján meggondolandó az együttműködés támogatása. A kapcsolatokban a hozzáadott érték legyen a meghatározó.”
(eduport.hu)
Felderítik a kapcsolatokat
Több mint kétezer cég és hetvennél több felsőoktatási intézmény megkeresésével zajlik az az országos kutatás, amely – feltérképezve a felsőoktatási és gazdasági szféra kapcsolatait – tervezi rangsorolni azon cégeket és felsőoktatási intézményeket, amelyek példái lehetnek a legjobb együttműködési gyakorlatoknak.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!