„Gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették”

Németh Zsolt szerint nem viszi közelebb Szerbiát az Európai Unióhoz a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény, hanem éppen hogy eltávolítja tőle. Közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/812521" target="_blank"><strong>• Súlyosan sérti az egyenlő emberi méltóság elvét a megkülönböztetés</strong></a><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/812493" target="_blank"><strong>• A törvénnyel jogerőre emelkedik a kollektív bűnösség elve</strong></a>

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét „újból életre keltette”.

Mint emlékeztetett, a szerb kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. „Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól” – emelte ki. „A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe”, ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek – mutatott rá.

Németh közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg. Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) – amely ellenezte a jogszabály elfogadását – és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte Borisz Tadics szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt.

Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy „megkezdődött a párbeszéd az 1944–1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról” is. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon” – utalt a két ország közötti kapcsolatokra.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: Magyarország eltökélt abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni a problémára, ha Szerbia az unió tagja akar lenni. Magyarország jelzi a Szerbia tagjelölti státuszával kapcsolatos álláspontját Brüsszelnek – fűzte hozzá. Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter már korábban is jelezte a magyar aggodalmakat Szerbiának, és Schmitt Pál államfő is tárgyalt a kérdésről Borisz Tadics szerb köztársasági elnökkel.

(MTI)