Igazságosabb támogatási politikát tesz lehetővé a kerettörvény

Bencsik János szerint az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a távhődíjjal kapcsolatos kerettörvény igazságosabb támogatási politikát tesz lehetővé azzal, hogy nem a termelő, hanem a szolgáltató kapja a támogatást. <br /><a href="http://www.mno.hu/portal/812402" target="_blank"><br /><strong>• Rendeletekre várnak a szolgáltatók </strong></a><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/812145" target="_blank"><strong>• A magyar nyelv napjáról és a játékadóról is dönthetnek</strong></a>

MNO
2011. 09. 27. 11:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára kedden Debrecenben, a IX. Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállításon és Konferencián ezzel összefüggésben elmondta: hődíjtámogatásra 30 milliárd forint áll rendelkezésre, amit a szolgáltatók kapnak, így az megjelenik a fogyasztói árakban is.

Ezen túlmenően 2 milliárdot különítettek el az egészségügyi és felsőoktatási intézmények hődíjtámogatására, 10-12 milliárdot pedig intervenciós alapba, amelyből az új rendszerre való átálláskor felmerülő költségeket fedezik – tette hozzá Bencsik János.

A szakember a konferencián arról is beszélt, hogy „hazánk sebezhető energetikai szempontból”. Mint elmondta: teljes energiafelhasználásunk 62 százalékát fosszilis forrásból fedezzük, aminek 82 százaléka földgáz, a megújuló energia aránya mindössze 7,3 százalék. Utóbbit 2030-ra 20 százalékra kell növelni – tette hozzá.

Bencsik János szerint az energiafelhasználást illetően túlélési stratégiára van szükség, ez pedig a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia, amiről várhatóan a jövő héten lesz végszavazás az Országgyűlésben. A stratégia mottója – függetlenedés az energiafüggőségtől – lassú átállási folyamat – jelezte az államtitkár megemlítve, hogy e folyamat része az energiatakarékosság, a megújuló energiák nagyobb arányú fejlesztése, a biztonságos atomenergia, a közös európai infrastruktúrákhoz való kapcsolódás, valamint a hazai szén- és lignitvagyon jobb hasznosítása.

A paksi erőműnek jelenleg nincs alternatívája

Kifejtette azt is, hogy a paksi atomerőmű működése meghosszabbításának nincs alternatívája. A négy blokk azonnali leállítása súlyos következményekkel járna, s túl azon, hogy 30 százalékos áremelkedéssel járna, földgázzal nem tudnák kiváltani a hazai energiafelhasználás 40 százalékát biztosító atomerőművet.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a konferencián az energiastratégia és a foglalkoztatás összefüggéseit elemezte. Szavai szerint százezer lakás energetikai korszerűsítése negyvenezer munkahelyet és 0,25 százalékos bruttó hazai termék, GDP-növekedést jelentene. Felhívta a figyelmet a magyar vállalkozások helyzetbe hozására. Kifejtette: „rajtunk múlik, hogy az energetikai projektből mennyi vándorol ki az országból”.

A csütörtökig tartó debreceni energoexpón 23 cég mutatkozik be a Kölcsey Központban, a hozzá kapcsolódó konferencián pedig mintegy hatvan előadást hallhatnak a szakemberek az energetika időszerű kérdéseiről – tájékoztatta az MTI-t a helyszínen Vaszkó Gábor, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. projektvezetője.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.