„Veszélyezteti-e a kelet-közép-európai térséget a periferizálódás?” című csoportbeszélgetésen kifejtette: a térségbeli államok egészen más gazdasági modellt követnek, az európai integráció helyes útján vannak. A tőke a produktív szektorokba, többnyire a feldolgozóiparba vándorolt, a kamatszinteket óvatos politikával határozták meg, és a növekedés fenntartható pályát követ. Borges felhívta a figyelmet, hogy egyes országokban gondot jelent az államháztartás helyzete, így Lengyelországban és Magyarországon.
Úgy fogalmazott: Lengyelországban a magas költségvetési hiány okozhat gondot, míg Magyarországon a magas államadósság „nagyon aggasztó”, de a megfelelő gazdasági növekedéssel kezelhető a helyzet. A szakember szerint az euróövezet déli államaiban az okozott gondot, hogy az európai uniós források és az alacsony kamatszintek mellett beáramló jelentős pénzösszegek olyan szektorokba kerültek, amelyek nem hoztak valódi növekedést. A lakossági és kormányzati kiadások megugrottak, és a befektetések rossz helyre mentek: felesleges infrastruktúrát és lakóingatlanokat építettek – tette hozzá.
A közgazdász ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Írország és Spanyolország is sokáig kiváló gazdasági teljesítménynek örvendett, de utána nagyon hamar gondok jelentkeztek. Írország például nagyon sokáig a jelenlegi kelet-közép-európai modellhez hasonlóan kivitelének köszönhetően bővült – magyarázta. Utána hamar a nem kereskedelmi termékeket előállító ágazatokba kezdtek el beruházni, ami többek között az ingatlanpiaci buborékhoz vezetett, és az összeomlás most az exportorientált szektorokat is súlyosan érinti – tette hozzá. Borges szerint a térségbeli államok számára sok-sok előnnyel járhat az euróövezeti csatlakozás, de elengedhetetlen, hogy a belépés előtt szigorú fenntartható módon kialakuljon a költségvetési fegyelem. Ezt a versenyképességgel és az exportorientált növekedéssel, illetve egy egészséges pénzügyi szektorral lehet elérni – vélekedett az IMF közgazdásza.
A moderátor Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke vitaindító hozzászólásában felhívta figyelmet arra, hogy az euróövezeti adósságválság kirobbanása előtt öt térségbeli állam is periferizálódott, Magyarország, Románia és a balti államok is bajban voltak. A válság először Kelet-Közép-Európában csapott le, de most nem látunk itt gazdasági fekete lyukat – tette hozzá.
Lukasz Papadémosz, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi alelnöke szerint alapvetően három ok miatt vannak bajban az euróövezet perifériájához tartozó államok. Tartósan magas hiánnyal működtek költségvetéseik, jelentősen csökkent a versenyképességük, illetve a banki hitelezés a folyó fizetési mérlegek jelentős hiányához és ingatlanpiaci buborékokhoz vezetett. A bankember kijelentette, a válság kirobbanásakor ezek a tényezők egymást erősítették, illetve világossá vált, hogy hiányosságok vannak az európai intézményi struktúrában. Ezek összeegyeztethetetlenek az EKB árstabilitásra vonatkozó kötött mandátumával: az EKB nem inflálhatja el az adósságot – jegyezte meg. Papadémosz szerint a tagállamok szintjén fontos, hogy a kormányzatok elkötelezettek legyenek a gazdasági reformprogramok végrehajtása mellett. Emellett szükség van egy olyan programra, amely enyhíti a kötvénypiaci reakciók okozta károkat – tette hozzá.
Miroslav Singer, a Cseh Nemzeti Bank elnöke a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a mostani válság természete nem olyan, mint a 2007-es krízisé. Akkor a piaci pánikra a döntéshozók segítséggel álltak elő. Most számos nem kormányzati szervezet van, amely kiváló mérlegegyenleggel rendelkezik, a gondot leginkább a döntéshozók lépései körüli bizonytalanság okozza – vélekedett a jegybankelnök.
A cseh közgazdász szerint bizonytalanság többek között amiatt van, hogy a döntéshozók kijelentései egyre hiteltelenebbek: „számos esetben láttunk már olyat, hogy döntéshozók jelentős fordulatokat jelentettek be”. Példaként említette az EKB kötvényvásárlási programjának folytatását, amely szerinte „nem hiba, de ellenkezője annak, amit korábban mondtak”. Ez azt sugallja a piacoknak, hogy a morális kockázaton alapuló érvelések megváltozhatnak, ha súlyosbodnak a gondok.
(MTI)
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
