A 35 tagú testületben minden évben 11 tag cserélődik ki, földrajzi elv alapján. A Magyarországot is magába foglaló, úgynevezett kelet-európai országcsoportot Magyarországon kívül jelenleg Bulgária, Csehország és Oroszország képviseli a tanácsban, az utóbbi a 13 állandó tag egyikeként. Legutóbb 2003–2005-ben volt tagja Magyarország a testületnek.
A Kormányzó Tanács egynapos ülésén megválasztotta új elnökét és alelnökeit. Az elnöki tisztséget egy éven át Olaszország NAÜ-höz delegált képviselője látja el. Az ülésen Jukija Amano főigazgató bejelentette, hogy a NAÜ akciócsoportot hoz létre annak a nukleáris biztonsági akciótervnek a végrehajtása érdekében, amelyet a múlt héten hagyott jóvá a 151 tagállam. A főigazgató közleménye szerint a csoport feladata biztosítani a cselekvési terv „gyors végrehajtását” és „a részt vevő felek közti megfelelő koordinációt”. A fukusimai nukleáris balesetekre reagáló, 12 pontból álló dokumentum önkéntes intézkedésekre ösztönzi a tagállamokat, mint például a gyakoribb ellenőrzések és a fokozottabb egymás közötti információcsere.
Több tagállam – köztük az atomhatalom Egyesült Államok, Kína, India és Pakisztán – ellenezte, hogy a NAÜ több jogosítványt kapjon. A végleges változat ezért Amano eredeti tervezetével ellentétben önkéntes intézkedéseket tartalmaz, nem pedig kötelező előírásokat. Emiatt korábban több tagállam elégedetlenségének adott hangot.
Amano a hétfői ülésen bejelentette azt is, hogy októberig kidolgozza a stressztesztek módszertanát. Megerősítette, hogy a NAÜ októberben sugárzásmentesítési szakértői küldöttséget indít Japánba. Erről a múlt heti közgyűlésen jutott elvi megállapodásra a főigazgató és Hoszono Gosi japán környezetvédelmi miniszter.
Közvetlen döntéshozók lehetünk
„A NAÜ egyik legfontosabb célja a közeljövőben a nukleáris energia társadalmi elfogadottságának növelése, a közbizalom megőrzése és erősítése, a nemzetközi jogi keretrendszer és az ügynökség szerepének erősítése, valamint az átláthatóság javítása lesz. A Kormányzó Tanács tagjaként Magyarország ezekben a feladatokban is közvetlen döntéshozóként vehet majd részt” – tájékoztatta az MTI-t Csuday Balázs, Magyarországnak a bécsi nemzetközi szervezetekhez és az ENSZ hivatalához delegált nagykövete. Magyarország olyan időszakban válik a testület tagjává, amikor a nukleáris energia kérdésköre a fukusimai események következtében, illetve az iráni, szíriai és észak-koreai nukleáris dossziék körüli fejlemények miatt újra a nemzetközi politika kiemelt témái közé kerül majd – hangsúlyozta a nagykövet.
(MTI)

Ha Pride, akkor el a kezekkel az MTA-tól!