Idén szeptember 8-10-ig 19. alkalommal rendezik meg a nemes versenyt, melynek fénypontja szombaton, szeptember 10-én este hatkor lesz a Salvatore Quasimodo-díjak és a Bertha Bulcsú Emlékdíj átadásakor az Anna Grand Hotelban. Az idei alkalomról Mezey Katalin, a Salvatore Quasimodo Alapítvány elnöke elmondta, hogy bár a 19 nem kerek szám, a két kerek évfordulóhoz mégis kötődik a 2011-es költő- és prózaíró-viadal is.
Idén ünnepeljük Rabindranah Tagore Nobel-díjas indiai költő születésének 150. és a fesztivált létrehozó, ma is támogató egységes Olaszország megszületésének szintén 150. évfordulóját. Az, hogy Balatonfüred, a magyar tenger északi partjának gyöngye immár egy esztendő híján két évtizedes, rangos nemzetközi költőtalálkozó és -verseny helyszínévé vált, köszönhető Rabindranah Tagore 1926-ban tett gesztusának is, aki a füredi szívkórházban, a híres savanyúvíznek köszönhetően talált bajaira gyógyírt hazánkban. Ezért fát ültetett el a romantikus parti sétányon, melyet ma Tagore sétánynak nevezünk. Ez a faültetés hagyománnyá vált. Mind a Tagore sétány, mind az Anna Grand Hotel hangulatos, kiemelkedő személyiségek domborműveivel díszített árkádsora őrzi a füredi szívkórházban megfordult, savanyúvíz-rajongóvá vált személyiségek névsorát.
1961-ben járt Füreden Salvatore Quasimodo Nobel-díjas költő, aki fát is ültetett, verset is írt A Balaton partjáról címmel: „Balatonfüreden egy ifjú hárs viseli/az én nevemet. Szív alakú levelet hajt/a hazámtól oly távoli partok mentén...” (részlet Kotzián Orsolya fordításában). A hermetista költészet óriásáról (a Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Eugenio Montale triászhoz fűződik a filozofikus irányzat), Salvatore Quasimodoról könyvet írt utolsó nagy szerelme, Curzia Ferrari író-újságírónő Csönd Istene, tárd föl a magányt címmel. E könyv örömteli meglepetése, hogy elsősorban a Quasimodo-líra titkait tárja föl, a hermetizmus iránti különös érzékenységgel. Ám arról sem hallgat, hogy Quasimodo Nobel-díja elképesztő irigységet váltott ki a pályatársakból, többek között Ungarettiből és Montaléból is, ami nekünk abban az értelemben jelent vigaszt, hogy az effajta szakmainak álcázott ostoba fenekedés, intellektuális kofálkodás korántsem csak magyar sajátság.
Nálunk nagy megbecsülés és szeretet övezi Quasimodót, már-már tiszteletbeli magyar költőként tartjuk számon. S az olaszok többsége is nagyra tartja őt. Mindenekelőtt a csodálatos költőtárs, Franco Cajani, aki 1992. szeptember 29-én ültetett emlékfát Quasimodo versbe foglalt fája közelében. Cajani, aki a Berslusconi sajtócég, a Finivest képviselőjeként tartózkodott hazánkban, s kitalálta a nemzetközi költőversenyt és a találkozót. Ez a gondolat megvalósult, s idén is Olaszország, a magyar kulturális kormányzat, a város támogatásával, tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a verskarnevált. Időközben a Füred testvérvárosává lett Arpinóban, a versek városában versdombormű készült Szőcs Géza költő díjazott költeménye nyomán.
Ennek a fesztiválnak vannak hagyományai, a fordítóházban tartott sajtótájékoztatók, könyvbemutatók, a tizenkét legjobb költemény fölolvasása egy sétahajó fedélzetén, az emlékfánál tartott szabadtéri műsor, amellyel Alassandro Quasimodo, a költő színművész fia mondja el olaszul édesapja A Balaton partjáról című költeményét. S természetesen a szombat esti (idén szeptember 10-ére esik) gála is emlékezetesnek ígérkezik. Ezen tudjuk meg, ki kapja meg idén a nagydíjat, a külön- és az oklevéldíjakat és a Bertha Bulcsú Emlékdíjakat. A gálaest különlegességének ígérkezhet, hogy a tervek szerint bemutatják Alessandro Quasimodo Négyszemközt apámmal című könyvét.
origo.hu
Menczer Tamás: A németeket is megvédték a brüsszeli szabályok, ugye, Peti?
