A jobbikos Staudt Gábor úgy értékelte, hogy a készülő önkormányzati törvényt a Fidesz és „helyi kiskirályai” érdekeihez szabták, ahelyett, hogy az a megyék, illetve a főváros érdekeit tartaná szem előtt. Abszurdnak nevezte azt az elképzelést, hogy a 23 polgármester automatikusan tagja legyen a Fővárosi Közgyűlésnek. Szerinte nem az egységes Budapest és az elfogadható működés, hanem a káosz, a kiskirályságok megerősítése felé halad a kormány. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hivatkozott arra, hogy a kabinet az érintett felekkel és a pártokkal is egyeztet a még formálódó elképzelésekről. Nem lesz önálló Budapest-törvény, a fővárosról is az önkormányzati törvény keretein belül rendelkeznek majd; a főváros és a kerületek közötti „munkamegosztásról” elkészült a feladattérkép – mondta, hangsúlyozva: a cél a jelenlegi kaotikus működés átláthatóvá tétele és a lakosság eddiginél sokkal jobb minőségű kiszolgálása. Tállai András jelezte, hogy a főpolgármester választása választójogi kérdés, ezt az ügyet a vonatkozó jogszabály napirendre kerülésekor tárgyalja majd a parlament.
Rétvári: A kabinet elkötelezett
Ertsey Katalin (LMP) az állampolgári részvétel hetének – civil szervezetek által az idén hatodik éve életre hívott – rendezvénysorozatára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ezeken az eseményeken a közösségek valódi problémáiról és azok lehetséges megoldásairól esik szó. Ez a valódi konzultáció – mondta a kormánynak címezve szavait az ellenzéki képviselő, síkraszállva a demokrácia és a civil társadalom erősítése mellett. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára kifejezte, a kabinet is elkötelezett amellett, hogy az állampolgárok a közügyekben tájékozódjanak és véleményt is nyilvánítsanak, a kormány törekszik a társadalmi részvétel minél szélesebb körű biztosítására. Emlékeztetett arra, hogy a készülő jogszabályokat a kormányzati portálon is bárki véleményezheti, illetve a kormány nemzeti konzultációkat is indított.
Sós aggódik
„Újabb áldozatai a Matolcsy-féle megszorításoknak a szakképzés résztvevői?” címmel elmondott felszólalásában a szocialista Sós Tamás arról beszélt, hogy a megismerhető tervek alapján szerinte 20 százalékos pénzkivonás várható a szakképzésből és pedagóguselbocsátásokra lehet számítani. Úgy látja, a tervezett szabályozás nem vezet a foglalkoztatás bővítéséhez és a nyelvtanulásra nem fordít kellő figyelmet. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára leszögezte, hogy a versenyképesség növelésének záloga a jó szakképzési rendszer. Szakmailag és az anyagi, illetve emberi erőforrások felhasználását illetően is hatékony rendszert szeretnének kialakítani – hangsúlyozta, megjegyezve: a források belső arányainak változásairól van inkább szó, felnőttoktatásra, a foglalkoztatásból kiesettek képzésére például több pénzt szeretnének fordítani. Mint mondta, a pedagóguslétszám csökkenésével nem számolnak.
A KDNP a keresztények üldözéséről
Mintegy százmillió keresztény szenved üldözést vallása miatt a világon, az ellenük irányuló támadások pedig immáron tragikus méreteket öltöttek – mondta Stágel Bence (KDNP), hozzátéve: tavaly a vallási hovatartozása miatt meggyilkolt emberek 70 százaléka keresztény volt, a keresztényellenes megnyilvánulások főleg Afrikában, Ázsiában és az arab országokban jellemzők. A keresztények leginkább azokban az országokban vannak nehéz helyzetben, amelyekben az iszlám az uralkodó vallás – tette hozzá, megjegyezve: keresztényüldözés a kereszténység első évszázadai óta létezik, de a gyilkosságok és egyéb megtorlások ilyen mértékű előfordulására még soha nem volt példa a világtörténelemben. Rétvári Bence az elhangzottakra reagálva azt mondta, a világon a legüldözöttebb vallás a keresztény, minden ötödik percben megölnek egy katolikust a vallása miatt. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök januárban az unió fokozott fellépését kérte a keresztényüldözések ellen, soros EU-elnökként pedig Magyarország kérte az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy tanácsülésükön tűzzék napirendre ezt a kérdést. Minden magyar politikus felelősségének nevezte a kiállást azok mellett, akiket hitük miatt üldöznek.
Csökkentek a szőlőterületek
Tiffán Zsolt (Fidesz) a borágazat fellendítése érdekében teendő lépéseket ismertető felszólalásában kitért arra, hogy az elmúlt évtizedekben a szőlőterületek nagysága csökkent, leromlott állapotú ültetvényekkel van tele az ország. Szorgalmazta, adják vissza a magyar borásztársadalomnak a Natura 2000-hez csatolt területeket, csökkentsék az adminisztratív terheket, mihamarabb indítsanak el egy integrált informatikai rendszert és legyen „egyablakos” adatszolgáltatás. Javasolta a pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát, az oktatás megújítását és azt: a forgalombahozatali járulék bormarketingre menő 60 százaléka és a bormarketing egésze kerüljön a borászok kezébe. A magyar bor fantasztikus követe az országnak – mondta, mindenkit arra kérve, hogy a „24. órában” segítsen az ágazat problémáinak megoldásában. Ángyán József államtitkár kiállt a szőlészet és a borászat helyzetének javítása és a minőségi termelés mellett, és kérte a borásztársadalmat a közös munkában való részvételre.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor képet közölt Salvinivel való találkozójáról
