A berlini képviselőházi választásoknak három szempontját tartom nagyon meghatározónak – hangsúlyozta az MNO kérdésére Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. Az első szempont, hogy leváltották a piros-piros koalíciót, amelyet az SPD és a Die Linke alkotott. A szakértő hozzátette, hogy a város eléggé el van adósodva, de a többi tartomány finanszírozza, ennek ellenére Klaus Wovereit polgármestert ismét újraválasztották.
Kiss J. rámutatott arra, hogy az FDP ismételten újabb tartományi parlamentből esett ki, a lejtmenet tovább tart. Ez azért érdekes, mert a berlini választások előtt Philipp Rösler, a szabad demokraták elnöke euroszkeptikus véleményt fogalmazott meg és Merkel vonalát bírálta – tette hozzá. Ezt az irányváltást nem igazolta vissza a berlini közönség, a párt konszolidációja nem megy végbe – mutatott rá a szakértő.
Digitális szociális forradalom zajlik
A tudományos igazgató szerint a harmadik elem, hogy a Német Kalózpárt 8,9 százalékot ért el szinte a semmiből. Az első pillanatban az ember egy protestpártnak gondolná, de valójában itt egy érdekes jelenséggel állunk szemben, miszerint egy digitális szociális mozgalom van kialakulóban – tette hozzá. Kiss J. úgy látja, a párt a választási kampányát az interneten folytatta, programjában szerepel a politika nagyobb átláthatósága, a könnyű drogok legalizálása.
„A digitális korszaknak az érdekérvényesítése nemcsak az arab országokban zajlott le, hanem Berlinben is.” A szakértő arra is rámutatott, hogy a 2009-es parlamenti választásokon még csak 2 százalékot kaptak, míg most majdnem 9-et, ez rendkívüli áttörés. A nagy pártok mindenképpen veszítettek a támogatottságukból, amely az egész szuperválasztási évre jellemző volt, valamint az FDP jelentős gyengülése – vélte a szakértő.
A közvélemény-kutatások lehűtötték a zöldek azon várakozásait, hogy a második legerősebb párttá váljanak – hangsúlyozta a tudományos igazgató. Az elért 17,5 százalékos eredményt nem tartom kudarcnak, de hogy az SPD kivel fog koalíciót kötni, az még nem dőlt el – tette hozzá. Érdekes lenne, hogyha az SPD és a CDU alkotna koalíciót Berlinben, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy Merkelnek már 2013 felé kell tekintenie, mivel az FDP, úgy tűnik, nagyon komolyan meggyengült, és velük nem lehet majd többséget szerezni – mondta Kiss J.
Népszavazás történt?
2011. június 30-án a német parlament egyhangúlag úgy döntött, hogy 2022-ig az utolsó atomerőművet is lekapcsolja – mondta Kiss J. László. A tudományos igazgató szerint ez egy „népszavazás” volt, amelyet később a német felsőház is megszavazott, majd a köztársasági elnök is aláírta a törvényt. Ezzel az energiapolitika alapvetően megváltozott, de az átalakulás rendkívül gyorsnak tűnik – tette hozzá.
Az előadó emlékeztetett arra, hogy Merkel még 2010-ben az atomerőművek működésének a meghosszabbítására adott utasítást. Kiss. J felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormánypárton belül irányváltás történt, amely annak is köszönhető, hogy Baden-Württembergben jelentős vereséget szenvedtek, és az ország történetében először zöldminiszterelnök került a székbe.
Új koalíció jött létre
1984-ig nyúlik vissza az energiafordulat kifejezés, amelynek értelmében a szükségletorientált energiapolitikára helyezik a hangsúlyt – mutatott rá a szakértő. 2022-ig az atomenergiát a megújítható energiára kell cserélni, így annak aránya 35 százalékra nőne. Ennek a döntésnek messzeható civilizációs következményei vannak, sőt azon túlmutatóan is – hangsúlyozta a szakértő. 2011-re létrejött egy olyan koalíció, amely elsőrendű szempontnak tartotta a teljes energetikai változást – mutatott rá a külügyi intézet tudományos igazgatója.
Az energiafordulat kapcsán kifejtette, hogy az energiahatékonyság kerül a központba, mégpedig úgy, hogy az ne járjon a munkahelyek elvesztésével. „A zöldtechnológia a válságból való kijutás egyik eszköze lehet.”
A választók nem látnak belső meggyőződést
A parlamenti szavazás során csak a Die Linke voksolt nemmel, ami óriási társadalmi felhatalmazást jelent, de kérdés, mely erőnek köszönhető ez – mondta Kiss J. Az atomenergiáról szóló vita az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ideológiai küzdelme volt – tette hozzá. Ez egy olyan korszak kifejeződése volt, amelyben a német államiság jellegéről volt szó, egyesek ezt az irányváltást az alkotmányba is belefoglalták volna – vélte a szakértő. Szerinte a zöldek és a szociáldemokraták elveszítették azt az előnyüket, amivel a CDU-val szemben eddig meghatározták magukat.
A kereszténydemokratákon belül is óriási viták voltak, nagyrészt a párton belüli konzervatívok ellenezték azt – tette hozzá. A szakértő rámutatott arra, hogy Merkel döntését a választók a hatalom fenntartásának az eszközének látják és nem belső meggyőződésének. A zöldek sem örültek teljes mértékben ennek a lépésnek, mivel azt nem ők, hanem Merkel tette meg – vélte Kiss J. Szerinte a baden-württembergi választást követően a CDU számára nem maradt más lehetőség, mint az atomenergiából való kiszállás.
Nincs külön út
A tudományos igazgató rámutatott arra, hogy az energiapolitikai fordulat révén a nagy pártok is zölddé váltak, így a Die Grüne létjogosultsága is elveszett. Vajon a zöldek képesek lesznek-e létjogosultságuk fenntartására, és képesek lesznek-e az egész kilépési folyamat végrehajtására? – tette fel a kérdést a szakértő.
A zöldek szempontjából Fukusima komoly politikai konjunktúrát jelentett, de a nukleáris korszakból való kilépés már 2002-től megkezdődött – mutatott rá az előadó. Kiss J. arról is beszélt, hogy könnyen elképzelhető, hogy Merkelnek a 2013-as választások kapcsán érdemes arról is elgondolkoznia, hogy a zöldekkel köt majd koalíciót, mivel a liberálisok nagyon súlyos válságba kerültek.
Nem lehet teljesen külön útnak tartani a németek mostani kilépését az atomenergetikából, mivel Ausztriában alkotmányban is rögzítették annak elvetését – hívta fel a figyelmet a szakértő. A lépéssel kapcsolatban a legkritikusabban a franciák nyilatkoztak, mivel szerintük az atomenergetikából való kilépés szembekerülhet a klímapolitikai célokkal. Kiss J. úgy látja, ameddig Németországban nem állnak rendelkezésre megfelelő tárolókapacitások, addig rá vannak utalva az európai együttműködésre.
Elkerülhetetlen az áramár növekedése
Kaderják Péter úgy látja, hogy a közelmúltban a világ leginnovatívabb gazdaságai közül kettő döntött úgy, hogy feladják a nukleáris energiát. A most kivont energia nagysága a teljes német kapacitás 6 százaléka, amihez képest a szél- és vízenergia 26 százalékot tett ki – hangsúlyozta az energiahivatal volt elnöke. Kaderják egy modellszámítás kapcsán rámutatott arra, hogy a német kieső 2395 megawatt termelés révén hazánkban 436 megawatt többlettermelés keletkezne.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője szólt arról is, hogy a moratórium révén természetesen az árak drágulása figyelhető meg, ami az áramár növekedésével fog járni. A német áram-külkereskedelemben a korábbi exportáló pozícióból importálóvá vált – tette hozzá. Németország Franciaországból intenzívebben kezdett importálni, míg több relációban az export intenzitása csökkent. A kapacitások kivonása révén 4-4,5 euróval drágult az áram Németországban, a piacot nem rázta meg ez a kínálati oldali sokk – mondta Kaderják.
Egy modell vizsgázik most
A szakértő a hosszú távú hatások kapcsán kifejtette, hogy a belső átviteli hálózat gyengesége mindenképpen problémát okozhat. Véleménye szerint az országban kapacitástöbbleteket kereshetnek, vagy pedig importból pótolják a kieső forrásokat. Alternatíva lehet a gázalapú áramtermelés, amelyet gyorsan meg lehet építeni és rövid idő alatt megtérül, ráadásul a nyersanyag is biztosítva van az Északi Áramlat révén – tette hozzá. Ezzel szemben a gáz klímapolitikai szempontból hátrányos.
Grandiózus elképzelésekben gondolkoznak a német szakértők a megújuló energia kapcsán, többek között az északi-tengeri szélenergia kihasználásával, vagy pedig az észak-afrikai sivatagi napenergia behozatalával – mutatott rá a szakértő. Kaderják úgy látja, hogy a németek alapvető érdeke lesz az európai energetikai hálózatok megerősítése olyan formában, amely az ő érdekeiknek felel meg. Arról is szólt, hogy ezekhez a fejlesztésekhez rendkívül nagy források bevonása szükséges, amely egyelőre nem biztosított.
„A németek abban bíznak, hogy ezekkel a fejlesztésekkel sikerül az európai gazdaságot egy zöldpályára állítani, amely révén megkezdődhet a válságból való kilábalás.” Nagy kérdés, hogy ez mennyiben lehet sikeres, mivel Spanyolországban is végrehajtottak egy jelentős szélerőművi beruházást, mégsem történt semmilyen áttörés a gazdaságban – mutatott rá Kaderják.
origo.hu
Menczer Tamás újabb figyelmeztetése Magyarnak: Ne hazudj, Peti! - videó
