Szeretjük is meg nem is?

Harminckét százalék kontra ötvennyolc – ezt a végeredményt hozta két közvélemény-kutatás, amelyben egyebek mellett azt a kérdést tették fel a kutatásban részt vevőknek, egyetértenek-e a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával. A két, egymásnak ellentmondó felmérésből annyi biztosan kiderül, hogy a fukusimai erőmű balesete elbizonytalanította a közvéleményt a nukleáris alapú áramtermeléssel kapcsolatban.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/812512" target="_blank"><strong>• A paksi bővítés ügyében a parlamenti egyetértés az első alapfeltétel</strong></a>

Magyar Nemzet
2011. 09. 27. 6:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bő egy héten belül két, több ponton is jelentősen eltérő eredményt hozó közvélemény-kutatás jelent meg a paksi atomerőmű működésének lakossági megítélésével kapcsolatban. Az elsőt, amelyről lapunk legutóbbi energiamellékletében olvashattak, az Origo hírportál megbízásából a Medián készítette. Megállapításai szerint a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását. Új atomerőmű építését a válaszadók 36 százaléka támogatja, 58 százaléka ellenzi. Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi.

A második felmérést, mint 1990 óta minden évben, maga az erőmű rendelte meg, ezúttal a TNS Hoffmann Kft.-től. A kutatásban ezer főt kérdeztek meg. Mittler István, az erőmű kommunikációs igazgatója a végeredménnyel kapcsolatban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a felmérésben részt vevők 51 százaléka támogatná egy új atomerőművi blokk építését (44 százalék nemmel válaszolt), ha az a paksi telephelyen létesülne, és ugyancsak a többség (58 százalék igen, 35 százalék nem) egyetért az erőmű üzemidejének meghosszabbításával is. Az általános támogatottsági mutató a tavalyi 78 százalék után jelenleg 73 százalékon áll. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?”, a megkérdezettek csaknem háromnegyede válaszolt igennel. Emellett 86 százalék véli úgy, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is. Mittler István mindehhez hozzáfűzte, hogy a válaszadók csaknem fele tudja, hogy Magyarország legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja.

A két felmérésben közös, hogy érzékelteti: a fukusimai baleset mély nyomott hagyott az emberekben, és elbizonytalanította őket a technológia veszélytelenségével kapcsolatban. Mittler István ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar lakosság a japán baleset után is bízik a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22 százalék szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben.

A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosságot csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztonságosan energiával ellátni. Ennek ellenére csupán a megkérdezetteknek 31 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne kicsit többet fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, és mindössze három százalék vállalná, hogy a jelenlegi többszörösét fizesse a villamos energiáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.