Véget vetnek a bölcsészkorszaknak

Túl sok bölcsészt képeznek, míg mérnökből nincsen elég – a tétel ismerősen hangzik minden, politikában kicsit is jártas hazánkfiának. De ha hozzátesszük, hogy a kérdéses ország 7,5 százalékos növekedési rátával büszkélkedhet, hamar világossá válik, hogy jelen esetben nem Magyarországról van szó. Latin-Amerika motorja, Brazília felismerte, hogy a kutatás-fejlesztésben (k+f) rejlik a jövő kulcsa, amely cél megvalósításának alapfeltétele a megfelelően képzett szakembergárda. Ennek érdekében 75 000 diákját kívánja külföldi elitegyetemre küldeni. A The Time a dél-amerikai óriás újabb cselét leste meg.• Nem vörös, de sikeres: Anti-Kína szárnyal + Képek

A közelmúltban még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Latin-Amerikára irigykedve tekintsen a Nyugat, ám a fejlett államok csak álmodhatnak olyan gazdasági mutatókról, melyeket Amerika déli féltekéjén produkálnak. Brazília a válságban vergődő USA-ra és Európára fittyet hányva őrült ütemben exportál, s olyan erős valutával bír, „melynek köszönhetően még a londoni árak is olcsónak tűnnek”. A brazilok emiatt megszokták, hogy külföldre járnak üdülni, vásárolni és üzleteket kötni. Sőt egy ambiciózus állami döntésnek köszönhetően diákjaik is részesülhetnek az „olcsó” külhoni örömökben. A törvényhozás 75 000 ösztöndíjas helyet biztosít ugyanis külföldi elitegyetemek „nemzetstratégiai fontossággal bíró szakjaira”. „A döntéssel hatalmas lépést kívánunk megtenni a tudományos elit megteremtésében” – mondta el Aloizio Mercadante, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője.

Irányváltás

A lépés régóta váratott magára, hiszen a 200 milliós Brazília kevesebb mint 9000 diákot „exportált” amerikai elitegyetemekre idén. Összehasonlításképpen: Kína több mint 127 000, India 100 000 és Dél-Korea 72 000 tanulóval képviseltette magát az USA-ban. A számok egyértelműen jelzik, hogy miért Ázsiába tehető a kutatás-fejlesztés egyharmada, míg Dél-Amerika mindössze 3 százalékot tud kihasítani a szegmensből. A latin motor szomszédjai is felismerték, hogy nem lehetnek sikeresek, ha nem szánnak komoly erőforrásokat a k+f-re. Ennek az alaptételnek megfelelően Kolumbia 2011-ben több diák külföldi tanulmányát tette lehetővé, mint az elmúlt 18 évben összesen. Ecuador az eddigi legnagyobb ösztöndíjprogramjával ezer diáknak szeretne lehetőséget biztosítani, Chile pedig 2018-ra 30 000 fiatal külföldi tanulmányait finanszírozná, még a kicsiny El Salvador is hasonló programot indított. A szárnyaló Paraguay és Peru 15,3, illetve 8,8 százalékos növekedésével szintén egyre több pénzt különít el a tudósképzésre.

Az államoknak védeniük kell érdekeiket

A latin-amerikai „robbanás” hatalmas lökést adott a „kemény” tudományokat támogató Science Without Borders, azaz a Tudás határok nélkül elképzelésnek, mely hazánkban az Új Széchenyi-terv támogatásával fut. A szakemberek egyértelműen támogatják a külföldi tanulmányutakat, de felhívták arra a figyelmet, hogy a kormányoknak védeniük kell érdekeiket. Először is garantálni kell, hogy a szakemberek visszatérjenek anyaországukba, hogy ott tovább tudják adni a megszerzett tudást. Emellett kétirányúvá kell tenni a folyamatot, melyhez a dél-amerikai államokban meg kell teremteni az infrastrukturális hátteret. Komoly problémát jelent, hogy a felsőoktatásban „koloniális” állapotok uralkodnak, vagyis túl sok pszichológust és túl kevés mérnököt képeznek, és ez vitathatatlanul megnehezíti, hogy a szójatermesztésről átálljanak a napelemgyártásra. Ugyanakkor egyre több erőforrást hoznak létre a tudásalapú társadalom megteremtésére, amihez az exportból származó bevételeik nyújtanak fedezetet.

(The Time)