Kevesebben vesznek vetőmagot

A tavaszi mezőgazdasági munkák idején a gazdák közül sokan már tudni vélik, milyen vetőmagokra lesz szükségük. A termelők kétharmada nem tudja megvásárolni a vetőmagot. A többi gazdálkodó pedig általában a vetőgéphez vásárol, amellyel teljes bizonytalanságban tartja a forgalmazót, aki nem szállíthatja sokkal lejjebb az árakat, mert ezzel elveszíti a bevételét.A belföldi kereslet hiányának ellenére hazánk az Európai Unió harmadik legnagyobb exportőre vetőmagból, s ez azt jelzi, hogy az ágazat fényes jövő előtt áll, ha sikerül megoldani a gondokat.Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója arról tájékoztatott, hogy az őszi felmérések adatai szerint az ország egyetlen területén sem kell hiánnyal számolni vetőmagból. Két olyan gond is adódott azonban, amely télen befolyásolhatta volna a helyzetet. A belvíz miatt számítottak az őszi búza kipusztulására, ezért ehelyett tavaszi búzát vagy tavaszi árpát vetettek volna a termelők. Így azonban attól kellett tartani, hogy ezekből a vetőmagokból hiány lesz. A belvizek viszont tartósnak bizonyultak, így a tavaszi árpa helyett ma már a kukorica-vetőmagra van nagyobb igény, és ebből szerencsére bővelkedik az ország. Még a világ legjobb fajtái is beszerezhetők.Kevés lehet viszont a lucernavetőmag, amelyből ma Magyarországon kizárólag a nemesített fajták forgalmazását engedik, az olyan kipróbált és elismert fajtákat, amelyek biztonsággal felhasználhatók. Az EU-ban megtermelt fajták vetőmagja a hazai viszonyokhoz rosszul alkalmazkodik, ezért a felhasználásuk gondokat jelenthet. Kérdéses volt, lesz-e elég hazai, nemesített lucernavetőmag, de sajnos a kereslet kisebb volt az idén, így az igények is maradéktalanul kielégíthetők. Mindezek ellenére biztosított a vetőmagellátás. Tavaszi árpából tizenötezer tonnára értékelték a várható mennyiséget, de tizennégyezer tonna már fémzárolva volt a vetési időszak közepén. Tavaszi zabból 2100, tavaszi búzából 1800, lucernafélékből 450 tonna van.Importra főleg a zöldségtermelők szorulnak, mivel a fajtatömeg és a termesztési cél szélesebb kínálatot igényel, amelyre nem lehet felkészülni. Az ellátottság ellenére sokan mégis kivárnak a termelők közül, nem vállalják a vetőmagvásárlás kockázatát. A terméktanács igazgatója ezeknek a termelőknek is azt javasolja, hogy előre rendeljék meg a számukra szükséges vetőmagot és ne a vetőgéphez vásároljanak, még akkor is, ha ez több szállítást és némi anyagi bizonytalanságot is jelent, mert csak így tudják biztosítani azt a mennyiséget, amely a termeléshez szükséges. Rossz minőségű vetőmagból a legmegfelelőbb és leggondosabb talajgondozás ellenére is csak rossz termés lehet.A gazdák nagy része viszont ha akarná, sem tudná megvásárolni a minőségi vetőmagot. Idén nagymértékben csökkent a fizetőképes kereslet erre a termékre, mivel Hullán Tibor szerint elég nagy az elbizonytalanodás az agráriumban. Az igazgató becslése szerint jelenleg a fizetőképesség a gazdák egyharmadára jellemző. Ez a terméktanács számára is óriási probléma, mert kiszámíthatatlanná teszi a piacot. Az ágazat várhatna jobb időkre, de a csávázott vetőmagot nem lehet sokáig raktározni, mert használhatatlanná válik.A főtitkár szerint a kereslet növelésére nem lehet megoldás az sem, hogy olcsóbban adják a vetőmagokat. Az árakat nem tudják leszállítani csak egy bizonyos szintig, mert az áru a nemesítőtől csak a szaporítócégen, a forgalmazókon és a kereskedőkön keresztül juthat el a vevőhöz. Nyugat-Európában általában az a gyakorlat, hogy a fajtatulajdonos létrehoz egy céget, amelyik a vetőmagot szaporítja és forgalmazza. Nálunk ez nem alakulhatott ki, mert az állami tulajdonos csak külön ágazatonként tudta központilag ellenőrizni a termelést és az értékesítést, ma pedig óriási tőkére lenne szükség egy ilyen cég megalapításához. Vannak ilyen irányú kezdeményezések, leggyakrabban a volt állami nemesítőintézetek hoznak létre hasonló közhasznú társaságokat, de ezek Magyarországon csak évtizedek múlva működtethetők eredményesen. Az árakat rendeletekkel sem lehet lejjebb szállítani, mert a vetőmag esetében a selejtezéssel is számolni kell.Az Európai Unióban is csak akkor lehetünk versenyképesek, ha minőségi terméket állítunk elő, ez pedig nagy költséggel jár. Az igazgató szerint, ha a belföldi kereslet hiánya miatt leszállítjuk az árakat, azzal a termékek egy részének a minősége is romlik. Exportra mégis kiváló vetőmagot állítunk elő. A vezetőnek az a véleménye, hogy kétféle minőség termelése helyett inkább azt kellene elérni, hogy a külföldiekhez hasonlóan mi is kiváló vetőmagok előállítására törekedjünk, ami természetesen az árban is jelentkezik. Jelenleg is ezzel tudunk versenyképesek lenni Európában, s megőrzése azért is fontos, mert a magyar termékek kivitele elengedhetetlen feltétele a fejlődő agrárium biztos vetőmagellátásának.Magyarország a nyolcvanas években 120 millió dollár értékben exportált vetőmagot, ez az összeg a kilencvenes évek elejére 80-90 millió dollárra csökkent a keleti piacok elvesztése miatt. Ma körülbelül 64 millió dollár értékben exportálunk, ennek felét az Európai Unióba. Ezzel a közösség harmadik legnagyobb beszállítói vagyunk Kanada és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Hazánk földrajzilag és klimatikusan is kiváló vetőmag termesztésére. Nem véletlen, hogy a nemzetközi cégek növelik a vetőmag-szaporító területeiket Magyarországon. Ma a hazai export hetven százalékát az úgynevezett céltermeltetés teszi ki: a külföldi tulajdonos behozza az országba a nemesített alapanyagot, valamelyik gazdaságban felszaporíttatja és a termést viszi ki az országból.A vetőmagtermelésnek tehát óriási jövője van Magyarországon, mert a céltermelés bővülése a hazai vetőmag-előállítás növekedését is eredményezheti, de ehhez biztosítani kellene az anyagi feltételeket. Hullán Tibor álláspontja szerint nem hozott áttörést a jelenlegi támogatási rendszer. A szabályozás szerint 300 ezer forint egy tonna hibrid kukorica, és ha valaki efölött értékesít, nem kaphatja meg a kamattámogatást. Pedig az idei helyzet szerint a gyengébb minőségű kukorica vetőmagja 370 ezer forintba, a legjobb 450-500 ezerbe kerül tonnánként.Az igazgató még nagyobb problémának tartja, hogy a támogatási rendszer lényege az állami sortartó kezességvállalás, amely szerinte nem jelent biztonságot a vetőmagok előállítóinak, forgalmazóinak és felhasználóinak. Általában a kereskedő vesz fel egy bizonyos összeget a banktól, amelyből a vevők vételi szándékát finanszírozza. A rendelet szerint erre kamattámogatást kaphat az államtól. Ilyenkor vagy jelzáloghitel-megállapodás születik, vagy olyan szerződést kötnek a termelővel, hogy a gazda termékben fizeti vissza a kölcsönt. Kérdéses azonban, hogy a termék megfelel-e a piaci igényeknek és azt el tudják-e adni valakinek.A sortartó kezesség alapján ha a gazda nem tud fizetni, a bank a forgalmazó bármilyen jövedelméből levonhatja a hitelt. Ha a bank nem tudja behajtani a forgalmazón a tartozását, az állam a nyolcvan százalékát fedezi az adósságnak. Ez a rendszer a szakértő megítélése szerint a banknak jelent biztosítékot, de az agráriumon nem segít. Pedig ha az ágazatot sújtó problémákat sikerül minél hamarabb megoldani, akkor Magyarország az Európai Unió meghatározó vetőmag-előállító térségévé válhat.Velkei József, a minisztérium vezető falugazdásza úgy ítéli meg, hogy az új támogatási rendszer működőképes, a cégek bíznak a gazdáikban és vállalják a nagyobb kockázatot. A falugazdász információi szerint legutóbb a szolnoki Tiszai Vegyi Művek vállalta a műtrágya finanszírozását. Ezzel annak a veszélyét is a vállára vette, hogy ha a gazdák nem fizetnek, a hitelt nyújtó bank követelésére, a tartozás kiegyenlítése céljából felszámolhatják a vállalatot. Az állami kezesség formáját a Pénzügyminisztérium változtatta sortartóvá a pénzintézetek rugalmatlansága miatt, amelyek az agráriumban tapasztalható bizonytalanság okán nem tartják jó adósnak a mezőgazdasági termelőt. A szakember úgy véli, hogy az árak állami befolyásolása sem eredményezhet súlyos minőségi romlást a vetőmag-előállításban, mert ezt a terméket központilag minősítik.A drágább, kiemelten jó minőségű vetőmagokra kisebb a kereslet Magyarországon. Miközben a gazdák költségei nőnek, az árbevételük egyre nagyobb mértékben csökken, ezért az olcsóbb vetőmagot választják. A falugazdász elismeri, hogy a mezőgazdasági túltermelés gyakran a minőség rovására mehet, éppen ezért gondolja úgy, hogy a minőségi termelésre irányuló fejlesztéseké és az ehhez kapcsolódó támogatásoké a jövő.„Magyarország az EUvetőmagtermelője”Az Európai Unió a szakértők szerint jó esélyeket adhat a vetőmagtermelő ágazatnak a csatlakozásunkat követően. Hazánk kitűnő ökológiai adottságai, földrajzi elhelyezkedése, a hosszú évek tapasztalatával kialakult szakértelem, az európai piacok közelsége mind arra sarkallhatják a közösség országait, hogy javítsanak az ágazat közgazdasági és termelési feltételein. Ha belépünk az unióba, nemcsak a vámok eltörlése és a piacok szabaddá válása segítheti elő a vetőmagtermelés fejlődését, hanem az EU-ban alkalmazott direkt támogatások is bővíthetik a lehetőségeinket. Tovább erősödhet a támogatásban szereplő növényfajok (fű- és herefélék, hüvelyesek, egyes olajnövények) szerepe az ágazaton belül, de a gabonafélék, a kukorica és a zöldségfélék fajtáinak vetőmagtermesztésében is tovább erősödhetne Magyarország.Az EU vetőmagimportjaAz előzetes csatlakozási tárgyalások óta számunkra sem mellékes, hogy az egyes mezőgazdasági ágazatok milyen szerephez juthatnak a jövőben az európai piacokon. A vetőmagtermelés szempontjából fontos lehet, hogy az Európai Unió milyen vetőmagokból és milyen mennyiséget hajlandó befogadni hazánkból és a világ különböző területeiről. A Vetőmag Terméktanács közlése szerint az utóbbi időszakban az EU harmadik országokból érkező vetőmagimportjának értéke közel 540 millió euró volt. A legnagyobb importőr Olaszország, a behozatal 35 százaléka ebbe az országba irányult, nagyon kis menynyiségben importált vetőmagot Hollandia, Franciaország is. Belgium és Luxemburg jelentős gabonavetőmag-importőr, de vásárlásuk összértéke elenyésző, a közösség importjának egytizede volt csupán.Az unióban leginkább a gabonafélék és a kukorica vetőmagjának a behozatala volt jellemző. A közönséges búzára, rozsra és árpára Európa nem volt vevő, az import jelentős része a durumbúzára irányult, amelynek több mint a felét Kanadából, a harminc százalékát az USA-ból szállították az Európai Unió országaiba. Magyarország ennek a vetőmagimportnak mindössze a 0,85 százalékát szállította. Az EU vetőmag-behozatalának 22 százalékát a kukorica importja teszi ki. Az EU-n kívüli országokból Magyarország a második legnagyobb szállító az Egyesült Államok után. Az EU több mint 75 millió euró értékben importál zöldségvetőmagot is, ebből Magyarországnak 0,9 millió euró-val 1,2 százalék a részesedése. Jelentős mértékben exportálunk Európába virág- és borsóvetőmagot is. Az előbbiből csak Svájc, Chile és Japán előz meg minket, az utóbbiból az USA és Ausztrália mögött Magyarország a harmadik legnagyobb beszállító.