Csatlakozásunk után gyarapítjuk az Európai Uniót

A múlt héten először tartottak a parlametben olyan környezetvédelmi napot, ahol a politikusok mellett a tudományos élet és a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek vezetői is elmondhatták: nemcsak Magyarország, de az Európai Unió is gazdagabb lesz akkor, ha hazánkat felveszik az unió tagjai közé. A rendezvényt a parlament környezetvédelmi bizottsága és a Természetvédelmi Világalap magyarországi irodája (WWF Hungary) szervezte.Nemcsak Magyarország, de az Európai Unió is gazdagabb lesz akkor, ha hazánk az unió tagja lesz. A közösség tagállamaiban ugyanis Kelet-Közép-Európa országaihoz képest súlyosabbnak mondható környezetkárosítások miatt sokkal kevésbé gazdag az élővilág. Egy olyan ország csatlakozásából tehát, ahol ezek a negatív folyamatok nem hatnak ennyire, az EU-nak is származnak előnyei.Haraszthy László, a WWF Hungary igazgatója a parlamentben tartott előadásában elmondta: természeti értékeinkkel, kultúránkkal, valamint magyar szakemberek tudásával jelentős mértékben gyarapodhat az Európai Unió. Ha a csatlakozási folyamat során ezt a kérdést megkerüljük, akkor az a kényszerképzet alakulhat ki, hogy mi csak kérni tudunk.Az elkötelezett környezetvédők fellépésének köszönhetően egyre több politikus gondolkodik úgy, hogy meg kell védeni a természet értékeit. Az 1992-ben Brazíliában – Rio de Janeiróban – aláírt nemzetközi szerződésben számos ország vállalt kötelezettséget arra, hogy vigyáz a földi élet minden formájára, vagyis az úgynevezett biológiai sokféleségre.Magyarország a Kárpát-medencében több klímahatás találkozási területén fekszik. Nyugat felől jelentős atlanti, délről mediterrán, keletről pedig kontinentális hatások érvényesülnek. Ezenkívül meghatározó még a Kárpátok, illetve az Alpok befolyása is. Nem véletlen, hogy olyan, rendkívül gazdag, úgynevezett mozaikos élővilág alakult ki, amelyet a tudomány pannonicum név alatt önálló flóratartományként szokott emlegetni. Haraszthy László szerint ezt az utolsó jégkorszaknak is köszönhetjük, hiszen délebbre húzódva sok olyan növény- és állatfaj talált otthonra a Kárpát-medencében, amely mára vagy csak itt maradt meg, vagy más területen rendkívül gyéren fordul elő. A szakember szerint ezt a tényt az Európai Unióban is tudatosítani kell. A felmérések szerint az Európa egy százalékát kitevő Magyarországon mintegy 42 ezer állat- és 2200 magasabb rendű növényfaj él. Összehasonlításképpen az utóbbiból Angliában mindöszsze 1800 fajta található, és csak a hazánk területénél jóval nagyobb Németország mutathat fel nálunk is nagyobb flóragazdagságot.A tanácskozáson Stumpf István kancelláriaminiszter kijelentette: a hazai természetvédelmi törvények szigorúbbak, mint az Európai Unió normái. A kormány nagy súlyt helyez a csatlakozási programra, a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságát pedig az uniós tagságunk után is meg szeretnénk tartani. Mint mondta, Magyarország természeti erőforrásokban szegény, de szürkeállományban gazdag országnak mondható. A nemzetközi vállalatok ezt felismerve sorra hozzák létre magyarországi kutatóintézeteiket. Ezt a folyamatot a Széchenyi-terv is támogatja. A kancelláriaminiszter szerint a kormánynak az a célja, hogy megvalósítsa a környezeti állapotokkal harmonizáló, „fenntartható fejlődés” elvét. Hozzátette: a kabinet fontos feladatnak tartja a csatlakozási program további folytatását, valamint a környezetbarát technológiák meghonosítását.A tanácskozásra meghívták Michael Lake-et, az EU magyarországi nagykövetét is, aki biztatónak nevezte, hogy Magyarország gazdasága majdnem kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint az uniós átlag. Úgy véli azonban, hogy a környezetvédelmi jogharmonizáció terén bizonyos lemaradás tapasztalható. Mint mondta, aggasztóan lassan halad a hulladékgazdálkodási törvény megalkotása. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a tudásalapú társadalom építését az integráció irányába tett lépésként értékelte.