Csirkehús és libamáj a nagyvilág piacain

Magyarországon 1960-ig csak a hagyományos háztáji baromfitartás volt szokásban, iparszerű baromfitartással nem foglalkoztak. A brojler – azaz fehér húscsirke – tenyésztése és hizlalása, valamint az iparszerű étkezésitojás-termelés Bábolna úttörő munkája kapcsán honosodott meg nálunk. Burgert Róbert és szakképzett csapata komoly német és holland tenyésztőcégekkel vette fel a kapcsolatot. A külföldről importált technológia mellett a bábolnai emberek munkaszeretete és precizitása tette lehetővé, hogy Bábolna neve hamarosan patinásan csengett a nagyvilágban.– Sokan voltak, akik csak „kirakatgazdaság”-nak nevezték, ami nálunk folyt. Bár valóban kirakatba lehetett tenni Bábolnát, ám működött is, s már akkor felvállalta az integrált termelést, valamint létrehozta az akkor meglevő baromfivágóhidakhoz kapcsolódó termelői kört – meséli Czinder Károly, a víziszár-nyas ágazat vezetője, aki 21 éve dolgozik Bábolnán, és a baromfiszakma szinte minden szintjét megjárta.A baromfiiparról tudni kell, hogy egyfajta szinuszgörbéhez hasonlít a piaci helyzete. Annak ellenére sem mondható stabilnak, s vannak megtorpanásai, hogy tömegélelmezési cikkeket termel, s hogy a világ népességének növekedésével párhuzamosan kellene fejlődnie. Korábban is előfordultak kisebb megingások, ám ennek ellenére szokatlan az a két éve tartó negatív tendencia, amely mind az európai, mind a világ baromfiiparát sújtja. Mivel Bábolnának ez az iparág mindig is a legnagyobb jelentőségű ágazata volt, a mostani mélypont ennek is köszönhető.– Minden európai, baromfitenyésztéssel foglalkozó nagy cég a túlélésért küzd, s abban reménykedik, hogy talán ősztől újra elindul a fejlődés. A vállalatok azért voltak kényte-lenek termeléscsökkentést vég-rehajtani, mert kisebb túltermelés volt brojlerhúsból. Ráadásul Brazília és Kína viszonylag olcsó csirkével árasztotta el a világot. A reményre az ad okot, hogy ezen két ország tartaléka is véges, s hogy ha magasabb áron is, minőségi áruval vissza lehet szerezni a régi piacokat. Magyarországnak amúgy is igen nagy érvágást jelentett, hogy a volt Szovjetunió feloszlásával óriási piac szűnt meg. Czinder Károly ezt néhány példával támasztja alá.– A 80-as években évente 120 millió brojler naposcsibét keltettek Bábolnán, amelyből 80 millió volt a belföldi eladás, 34 millió a szovjet és 6 millió a cseh export. Mára a szovjet és a cseh piac eltűnt, és a 60 milliós keltetésből 4-5 millió jut elszórtan exportra. Volt olyan év, amikor keltetőtojás-expor-tunk is igen jelentős, évi 80-100 milliós volt, elsősorban arab megrendelésre. Aztán jött az irak–iráni háború, s azóta nem tudunk az iraki piacra visz-szakerülni, az algériaiak és a jemeniek pedig egyre fizetőképtelenebbek. Baromfihúsból szintén elvesztettük a kelet-európai megrendelőket.Annak idején párhuzamosan indult be a tojóhibrid és a brojler, azaz a húshibrid tenyésztése Bábolnán. Mára négyvonalas keresztezéssel eljutottak a Tetra SL tojóhibrid tenyésztéséhez, amely a világ számos pontján előforduló teszteléseken mindig nagyon jó eredményt ér el. Az önálló, könnyen leválasztható, világhírű Tetra tojóhibrid-tenyésztés az az ágazat, amely az első körös privatizációban jó eséllyel indul vevőért. A Bábolna Rt. 1991-től már víziszárnyas-állománnyal is rendelkezik.– Azért nem előbb, mivel a társaságnak nem volt víziszárnyas-feldolgozással foglalkozó vágóhídja – magyarázza az ágazat igazgatója. – Először 1992-ben a felszámolás alá került kecskeméti vágóhídnak, később a szintén tradicionálisan víziszárnyasokkal foglalkozó Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak a tulajdonjogát szerezte meg Bábolna. Az újabb vállalkozás sikerrel járt. Ebben a nagyon nehéz piaci helyzetben a májliba- és a májkacsatermelés olyannyira eredményes, hogy kompenzálni tudja az egyéb termékek veszteségét.A víziszárnyas-tenyésztés terméke a vágóbaromfi-termeltetési ágazathoz kerül át, amelyek a kecskeméti és békéscsabai vágóhíd 100-120 kilométeres körzetében lévő magángazdákkal neveltetik fel vagy tömetik meg a napos- kacsákat és -libákat, majd a kész élőárut szállítják a vágóhídra. A fehér libák hús-, a szürke libák májtípusú szárnyasok.– Előbbiből három hasznosítási irány van: a pecsenyeliba, a tolltépés után ősszel feldolgozott húsliba és az úgynevezett zabosliba, amelyet zab alapú táppal etetünk, s ezáltal nagyon jó húsú, elsősorban német exportra kerülő termék lesz. Sajnos, tavaly a pecsenyeliba-tenyésztésben nagy veszteséget szenvedtünk el, a hús egy része még most a hűtőraktárakban van, ezért idén csak a másik kettő előállításával foglalkozunk. A mennyiséget is jelentősen csökkentettük: míg tavaly 700 ezret, idén 400 ezer körüli fehér libát dolgozunk fel.A szürke libákat minimum nyolchetes kor után lehet a tömőkhöz kivinni. Tekintettel arra, hogy a máj igazi piaca szeptembertől december végéig tart, év közben „lábon kell tartani”, s ez idő alatt többször megtépik. Háromhetes intenzív tömési időszak után átlagosan 70 dekagrammos májsúlyt lehet elérni, amely 90 százalékban Franciaországban kerül értékesítésre. A Czinder Ká-roly által felsorolt adatok szerint májtermelés tekintetében piacvezetők vagyunk Európában.– Évente 16 millió végtermék naposlibát állítanak elő Európában. Ebből Magyarország 9 milliót, Franciaország2-2,5 milliót, Lengyelország – elsősorban húslibából, mert a tömés már náluk is tiltott – 4 milliót állít elő, a fennmaradó 1 millió pedig Németország, Bulgária és Olaszország között oszlik meg. Az, hogy Magyar-országon nem dőlt össze ez a libaágazat, annak köszönhető, hogy 1995 óta a Baromfi Terméktanácson belül egy belső szabályozást hoztunk létre: látva a piaci lehetőségeinket, az utolsó két évben 1400 tonnában limitáltuk az éves libamáj-előállítást. Ez az a mennyiség, amit megfelelő áron tudunk eladni.Kacsatenyésztéssel csak 1994 óta foglalkoznak Bábolnán. A pézsmarécét, más néven fehér néma kacsát májkacsaként hasznosítják.– Mi úgynevezett „stratégiai madár”-nak hívjuk a pézsma- récét, ugyanis ezzel a magas tápértékű kacsával senki más nem rendelkezik Magyarországon, csak mi. Ennek köszönhetően piaci előnyben vagyunk.Egyes vélemények szerint az unióba történő belépésünk után, s egy nagy világverseny kellős közepébe csöppenve annyit tesz majd, mintha egy mozgó ringlispílre próbálnánk felugrani. Czinder Károly bízik abban, hogy mind Bábolna, mind az ország bírni fogja a helyzet diktálta iramot.– Ha egy olyan cégnek, mint a miénk, amely idehaza a legmagasabb színvonalon végzi a baromfitenyésztést, nem sikerül felülnie erre a mozgó ringlispílre, akkor ki másnak? A víziszárnyas-ágazatban évek óta meghatározóak vagyunk, és az EU-hoz való csatlakozás után is szükség lesz ezekre a termékekre. Bábolna az állatvédelmi törvényt betartva végzi a hizlalást, s miután Franciaország is el tudta érni, hogy az EU-n belül egyedül nálunk nem tiltották be a tömést, van reményünk arra, hogy megálljuk a helyünket.