Magyar műtéti eljárás és eszköz világsikere

Sajátos kettősség jellemzi a magyar egészségügyet. Miközben a kórházakjelentős része egyszerűen a megmaradásáért küzd, a kezdő orvosok sokszor el sem kezdik a pályát, inkább gyógyszert árulnak, mert abból meg lehet élni; osztályokat kell bezárni nővérhiány miatt, ugyanakkorvilágraszóló, nemzetközi elismerést arató új eljárásokkal gazdagítjuka gyógyítás tárházát. Prof. dr. Lichtenberger György, a Szt. Rókus Kórház osztályvezető főorvosa a gégészeti műtétek új eljárásairól nyilatkozott lapunknak.– Ön nemrég jött haza Berlinből az európai fül-orr-gége, fej-, nyaksebész orvosok kongesszusáról, ahol a gégebénulások kezelésének főreferense volt. Minek köszönhető ez az elismerés?– Talán annak az új műtéti eljárásnak és a hozzá kifejlesztett eszköznek, amivel külső feltárás nélkül is elvégezhető a hangréstágítás. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy a gége, a hangrés beszűkülése fulladáshoz vezethet, a megoldás mindenképpen műtéti, de egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora terhelést okozunk a betegnek. Vannak esetek, amikor ezzel az eljárással elkerülhetjük a légcsőmetszést. A munkát állatkísérletekkel kezdtem még 1977-ben. A korábban ismerteknél egyszerűbb, hatékonyabb módszert akartam kidolgozni, olyat, amivel, ha lehet, elkerülhető a nagy műtét. 1948-ban végezték az első „belülről történő” (endoszkópos) beavatkozást, a következő forradalmi változást 1968-ban Kleinsasszer eljárása, a 70-es évektől pedig a lézertechnika bevezetése jelentette.– Mi okozhat gégeszűkületet?– Sajnos számos ok. A veleszületett fejlődési rendellenességektől kezdve az egyébként életmentő tubuson át történő lélegeztetés miatt kialakult hegesedés, sérülések, de érdekes módon a hangszalagok kétoldali bénulása is fulladáshoz vezethet. Talán ez utóbbi terület az, ahol leglátványosabb az eljárásom eredménye. Hatalmas, kiterjedt strúmaműtétek során, különösen rosszindulatú daganatok eltávolítása esetén, a gégét mozgató vékony idegszál könnyen megsérül. Ha a sérülés kétoldali, a hangszalagok között alig marad rés, a beteg fullad, ha kihúzzák a tubust, nincs más megoldás, légcső mentén kell alkalmazni, mert a tubus nem lehet korlátlan ideig a gégében, légcsőben. Ha a kétoldali hangszalagbénulás végleges, akkor különféle módszerek állnak rendelkezésre a levegő útjának biztosítására. Az esetek jelentős részében azonban a strúmaműtét során bevérzett, meggyötört gégemozgató ideg magához tér. Ez körülbelül egy évig remélhető.– Addig kanült visel a beteg?– Nem feltétlenül. Az állatkísérletek során kialakított technikát és a belülről alkalmazható öltéshez kifejlesztett eszközt 1980-tól vezettem be a klinikai gyakorlatban. 1983-ban amerikai, 1984-ben német szaklapokban jelent meg közleményem a „reverzibilis” – visszafordítható – hangréstágító műtétről. A dolog lényege az, hogy a béna hangszalagot minimális sérülést okozva belülről átöltjük, a gége oldalához kivarrjuk, a csomót kívül rögzítjük. Így a levegő útja felszabadul, és ha a bénulás észlelésekor azonnal sort kerítünk a beavatkozásra, elkerülhető a gégemetszés. Ha a hangszalagba viszszatér az élet, az öltés könnyen eltávolítható és a működés folytatódhat. Levegőt is kap a beteg és hangja is lesz.– Honnan lehet tudni, hogy a rögzített hangszalag újra mozgásképes?– A kivarrt hangszalag valóban akkor sem tud mozogni, ha akar, de tevékenységét műszereken követni lehet (EMG), a jelek visszatéréséből következtethetünk a gyógyulásra. A várakozási időt pedig ép légcsővel vészeli át a beteg.– Mi lett az eljárás és a műszer sorsa?– A szabadalmaztatott eszköz sorozatgyártását a Richard Wolf cég vállalta. 1991-ben az Amerikai Egyesült Államokban mutattam be eljárásomat. Ausztriából, Svájcból jelentek meg közlemények eljárásom sikeres alkalmazásáról. Magyarországon először a szegedi fül-orr-gége klinikán 1995-ben végezték így a gégetágítást, azóta számos hazai intézmény is sikerrel alkalmazta eszközömet, módszeremet. Új, kíméletes módszert igyekeztünk kialakítani, úgy tűnik, sikerrel. Az utóbbi négy évben rendszeressé váltak Európa több országában ezzel kapcsolatos bemutatóműtéteim.– A sorozatgyártás, a szabadalom talán kivételesen anyagi sikert is hozott.– 1993-ban a műszer gyártási jogdíjából létrehoztam az Erdély és a Szent Rókus Kórház Betegeiért és Orvosainak Továbbképzéséért Alapítványt. Napjainkig több mint 150 határon túli orvos vett részt magyarországi továbbképzésen az alapítvány támogatásával.