Rezsicsökkentés: olyan fejlesztés készül, amelyet ki lehet tenni az ablakba

Olyan fa alapú okosablakot fejlesztettek ki dél-koreai kutatók, amely lakó és irodaházak rezsiszámláit is mérsékelheti hőmegtartó képességével. A fejlesztés jelenleg laboratóriumi és kísérleti szakaszban van, ám nem kizárt, hogy néhány év múlva már találkozhatunk vele. A lehetséges tömeggyártásig viszont nem rövid az út.

Új fejlesztés segítheti a rezsicsökkentést Fotó: Havran Zoltán

– A rendelkezésre álló uniós statisztikák és szakpolitikai dokumentumok alapján megállapítható, hogy az Európai Unió teljes energiafelhasználásának mintegy negyven százaléka az épületekhez köthető. Ez az arány rendkívül magas, és jól mutatja, hogy az energia- és klímapolitikában miért kapnak kiemelt szerepet az épületek – mondta el lapunk megkeresésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy a dél-koreai Hanbat és Kongju Nemzeti Egyetem kutatói által kifejlesztett fa-alapú okos ablak tömeggyártásba kerülése reális jövőkép. Nem mellesleg a hőszigetelt nyílászárók alkalmazása is egyfajta rezsicsökkentésnek tekinthető, hiszen ha a nyílászárókon keresztül távozó hő mennyisége csökken, az épületek gazdaságosabban, kevesebb pénzből kifűthetők. Járulékosan ezzel nem csupán a tulajdonosok fizetnek kevesebbet, hanem a rezsicsökkentés fenntartása is egyszerűbb, olcsóbb.

Az ablakcsere szintén a rezsicsökkentés egyik módja lehet, az új fejlesztés a jelenlegieknél is nagyobb energiamegtakarítást jelent
Fotó: Németh András Péter

Az újfajta ablak technológiájának alapját az úgynevezett átlátszó fa adja, amely különleges kémiai kezeléssel készül, és képes hőmérséklet-függően energiafogyasztás nélkül szabályozni a fényáteresztést, miközben jó hőszigetelő ezért működtetésének energiaigénye zéró. Ezek a tulajdonságok jól illeszkednek az energiahatékony és fenntartható építészet iránti növekvő igényhez. Ugyanakkor a fejlesztés jelenleg laboratóriumi és kísérleti szakaszban van. A gyártási folyamat összetett, költséges, és még nem bizonyított, hogy ipari méretekben egyenletes minőségben és versenyképes áron előállítható. Összességében Toldi Ottó úgy fogalmazott, rövid távon még nem várható a tömeggyártása.

Ami a technológiai újdonságot érinti, Toldi Ottó arról beszélt,

 első pillantásra ellentmondásosnak tűnhet, hogy egy ablak több fényt enged be, miközben kívül tartja a meleget, valójában azonban a fény és a hő nem ugyanazt jelenti fizikai értelemben.

 A napsugárzás látható része biztosítja a világosságot, míg a felmelegedésért a napsugárzás egy másik komponense az infravörös sugárzás a felelős. A fa-alapú okos ablak ezt a különbséget használja ki. Az átlátszó fa előállítása során eltávolítják a fényt elnyelő lignint, majd a fa pórusait olyan polimerrel töltik ki, amely átengedi a látható fényt, ugyanakkor részben visszaveri vagy elnyeli az infravörös sugárzást. Ennek köszönhetően a belső tér világos marad, miközben kevesebb hő jut be kívülről.

Toldi Ottó rámutatott, lakóházak esetében hozzájárulhat a komfortérzet növeléséhez, mivel javítja a hőszigetelést, mérsékli a túlzott felmelegedést és természetes módon szabályozza a bejutó fényt, ezáltal csökkentve az energiafelhasználást. Ráadásul, amennyiben a kicserélendő hagyományos fa vagy műanyag ablakkeretek jó állapotúak voltak, elméletileg megoldható a fa-alapú okosablakra való csere anélkül, hogy a teljes szerkezetet bontani kellene. Mivel a fa-alapú okos ablak jelenleg még fejlesztési és prototípus fázisban van, túl korai árakról beszélni. Az azonban biztos, hogy kezdetben drágább lesz a hagyományos ablakoknál. Az azonos méretű korszerű nyílászárókhoz képest a kezdeti ár akár 30–100 százalékkal is magasabb lehet, elsősorban az új anyagtechnológia és a kis szériás gyártás miatt. Ugyanakkor hosszabb távon a jobb hőszigetelés és az energiafelhasználás csökkenése részben ellensúlyozhatja a magasabb beruházási költséget, különösen akkor, ha a technológia tömeggyártásba kerül.