Okos lányok

Bejött a papírforma, az Országgyűlés megszavazta a magzati élet védelméről szóló törvény módosítását. A korrekciót az Alkotmánybíróság másfél évvel ezelőtti emlékezetes határozata kényszerítette ki, és a T. Ház ezúttal nem csúszott mulasztásos alkotmánysértésbe.A legfőbb bírói testület alkotmányellenesnek ítélte az 1992-es magzatvédelmi törvénynek azt a részét, amelyik az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozva megengedte a művi vetélést, ám a válsághelyzet definíciója hiányzott. Az Alkotmánybíróság két alapjog, a magzatnak az élethez való joga és az anya önrendelkezési joga közti egyensúly megteremtését várta-várja el a törvényhozóktól.Az Országgyűlés kedden azzal felelt az elvárásra, hogy a súlyos válsághelyzet fogalmának pontos meghatározása helyett az abortuszra jelentkező nőt az igénybe vehető segítségről szóló alaposabb felvilágosítás meghallgatására és a családvédelmi tanácsadó szolgálatnál való legalább kétszeri megjelenésre kötelezte. A képviselők többsége ezzel kiegyenlítettnek véli a magzat élethez való jogát és az anya önrendelkezési jogát. Hogy a magzatvédők ismét az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e, még nem lehet biztosan tudni.A frakciók lelkiismereti szavazást engedtek tagjaiknak, és a támogatók meg az ellenzők közti törésvonal nyomokban sem emlékeztet a kormánypártiak–ellenzékiek frontra. Végeredményben a kormány javaslata az ellenzéki képviselők támogatásának köszönheti, hogy átment.A honi liberalizmus szellemi színvonalát ismerve kockázatmentesen megjósolható, hogy örömtüzek gyúlnak majd: lesznek, akik a szélsőjobb feletti győzelemként fogják ünnepelni a módosítást. Pedig szimbolikus, hogy az előterjesztő Pusztai Erzsébet (immár volt) egészségügyi államtitkárra azt mérte a sors, hogy 1992 után másodszor is olyan javaslatot kellett képviselnie, amellyel szemben neki magának is vannak elvi kételyei, viszont a több évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlat ismeretében nem látta értelmét a szigorúbb korlátozásnak, mert az bizonyosan az illegális műtétek sokaságát eredményezné.Pusztába kiáltott szó maradt Farkas Márton igazságügyi orvos szakértő lapunk május 16-i számában megjelent, A művi vetélés alkalmatlan a születésszabályozásra című cikke, amelyben szigorúan orvosi szempontból tárgyalta a kérdést. „Az élettani terhesség nem jelent kóros állapotot, ezért az nem képezheti a műtét javallatát sem” – a cikk ezen mondatát márványba kellene vésni, főleg azért, mert mellette az is olvasható, hogy „A terhességmegszakításra mint műtéti típusra szükség van. Mint minden műtétnek azonban, a művi vetélésnek is van feltétele és javallata.” S ez utóbbiról megállapítja: „Az anya önrendelkezési joga nem javallata a terhességmegszakításnak.”A T. Háznak sikerült a mesebeli okos lányként úgy megfelelnie a kellemetlen kérdésre, hogy elkerülte a változtatást. Továbbra is csak és kizárólag a nő érdekei érvényesülnek, a magzat tényleges védelemben nem részesül. Ismervén a mai magyar közállapotokat, nem vádolhatjuk azzal a képviselőket, hogy ne lenne valóságismeretük.A jellemző MSZP–SZDSZ álláspont ez ügyben az, hogy a minden orvosi indok nélkül elvégzett abortuszt is az egészségbiztosító(!) fizesse, mert „hátha szegény az a nő”. A konzervatív álláspont pedig a társadalom lelki alapállásának megváltoztatását tűzi ki célul. Hogy áldás legyen a gyermek, ne pedig „válsághelyzet”.