Vállalkozók a Széchenyi-tervért

A Széchenyi-tervről ismertette álláspontját és javaslatait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Az érdekvédelmi szervezet kifogásolta a kormány áfapolitikáját. Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtette álláspontját.– A Széchenyi-terv legnagyobb erénye, hogy szakított az előző kormányok stratégiájával, azok elképzeléseitől eltérően kiáll a magyar gazdaság növekedésének tartós előmozdítása mellett – mondta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a tegnap Budapesten tartott konferencián.Demján Sándor kifejtette: a költségvetési többletet a vállalkozói szféra termeli ki. Magyar-országnak egy jó stratégia eredményeképpen nem kell majd húsz évet várnia arra, hogy elérje az uniós gazdasági és életszínvonalat. Magyarország jövője azon múlik, hogy milyen lesz a magyar középosztály helyzete és hogyan alakul ki. Az eddigi kormányok ténykedése sorozatos csalódást hozott a kis- és a középvállalkozások számára. Ők sosem kapták meg azt, amit a később hatalomra jutó pártok ígértek nekik. Nagyrészt a multinacionális vállalatok hazánkba telepedése és tevékenysége segítette elő a gazdaság fellendülését, miközben a kis- és a középvállalkozói kör türelemmel várta, hogy az állam ne vonja el az ő boldogulásukat elősegítő forrásokat. Demján a VOSZ álláspontját ismertetve elmondta: javasolják a kormánynak az ez évben bevezetett, kizárólag a kisvállalkozókat hátrányosan érintő áfa-visszaigénylés szabályainak eltörlését. Az új szabályozás 80 milliárd forintot von el átmenetileg vagy véglegesen az amúgy is tőkehiánnyal küszködő kisvállalkozóktól. A rendszer éppen az állami bevétel növelésére és koncentrálására szolgál, és a kisvállalkozóknak kárt okoz. Ez pedig ellentétes a Széchenyi-tervvel. Az új rendszer bevezetésének indokaként a kormány azt hozta fel, hogy többen visszaéltek az áfa-visszaigénylésekkel, ezt az érvet azonban a VOSZ ügyvezető elnöke nem tudja elfogadni. Ezért kérik a Pénzügyminisztériumot és a miniszterelnököt, hogy vizsgálják felül az áfa-visszaigénylés rendszerét.A VOSZ javasolja, hogy azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nyeresége nem éri el a tízmillió forintot, a kormány törölje el a társasági adót. Véleményük szerint ez jelentősen elősegítené a szürke- és a feketegazdaság felszámolását, de legfőképpen generálná a tőkefelhalmozást, a tartalékok befektetését, és segítené az önfoglalkoztatók megélhetésének biztosítását. Az iparűzési adó kapcsán a VOSZ véleménye, hogy a kormánynak limitálnia kellene az adó mértékét. Demján Sándor egyik fő problémának a kisvállalkozások tőkeszegénységét tartja.– Az autópálya-építéseket még inkább fel kell gyorsítani. A fejlesztési program a nemzetgazdaság lemaradásának megszüntetésében és a fejlődés előmozdításában az egyik legkiemeltebb jelentőségű feladat, amely szinte a többi program sikeres megvalósításához is hozzájárul. Az infrastrukturális fejlesztés összhangban van a regionális fejlődéssel – hangsúlyozta a VOSZ ügyvezető elnöke, majd hozzátette: a légi és vasúti közlekedés fejlesztése sem halogatható tovább.Demján Sándor szerint a Széchenyi-terv viszonylag keveset foglalkozik az informatikával, pedig annak fontossága és szerepe rendkívüli mértékben nő. Az informatikát kiemelten kellene kezelni, hiszen az lehetőséget teremt a kisvállalkozóknak, hogy bekapcsolódhassanak az e-businessbe, ezáltal versenyképességük növekedjen. A VOSZ egyetért a minimálbér emelésével.Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke pozitívan értékelte a Széchenyi-tervet és a kormány azon törekvését, hogy kikérte véleményüket. Az informatikai elképzeléseket azonban ő is hiányolta. Véleménye szerint a kis- és középvállalkozások e-businessbe való bekapcsolását a kormánynak kiemelten kellene kezelnie. Ezzel a magyar informatika több lépcsőt átugorva az élvonalba kerülhetne. Véleménye, hogy Magyarország számára a tudás jelentheti a kitörést, és nem szabad engedni, hogy a Nyugaton betöltetlen szoftverfejlesztői állások elszívják a magyar kutatókat, mérnököket. Inkább a hazai tudásbázis vonja magához a multinacionális cégeken keresztül a kutatás-fejlesztési munkák széles körét – mondta.– Már a választások előtt kikértük a gazdasági szereplők és érdekvédelmi szervezetek véleményét. Ezeket az elgondolásokat gyűjtöttük össze, és fogalmaztuk meg a Fidesz, később a kormány programjában – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő. Hozzátette: – A Széchenyi-terv kialakításakor arra gondoltunk, hogy új korszakot kell nyitnunk a magyar gazdaságban, és ehhez a kormánynak megfelelő keretet kell biztosítania. A kis- és a középvállalatok a rendszerváltozás után nem nőtték ki magukat, miközben a nemzetközi, tőkeerős cégek megvetették lábukat hazánkban. A belső piac vásárlóerejének csökkenése miatt a külső piacok vonzóbbá váltak, ezért sem tudott a hazai fogyasztás jelentősen hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A magyar gazdaság külföldről nézve sikertörténet, azonban az eseményeket belülről szemlélve korántsem volt az – vélte a kormányfő. – Mára hazánkban a fogyasztás folyamatosan bővül. A polgári kormány nem a „húzd meg, ereszd meg” politikát választotta. Mi a fokozatosság hívei vagyunk: az utóbbi két évben reálértékben nőttek a bérek és a nyugdíjak, s ez így lesz a következő két esztendőben is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.A kormányfő a kisvállalkozások alultőkésítettségéről szólva kijelentette: a XX. században nem volt esélye a magyaroknak a tőkefelhalmozásra, hiszen azt két háború és a Kádár-rendszer is meghiúsította. Képtelenség két év alatt ötven év lemaradását pótolni. A miniszterelnök végezetül bejelentette: nem tartja irreális igénynek, hogy a vállalkozók negyedévente igényelhessék vissza az áfát.