Előbb kérdezze meg orvosát...

Amikor Fazekas Mihály megírta az első magyar füvészkönyvet, talán maga sem gondolta, hogy egykor, komoly kutatási eredményekre épülő gyógynövénytermesztés alakulhat ki hazánkban és a világban.A gyógynövény-feldolgozás és -forgalmazás ma már óriási üzlet, de a szakértők szerint ezt csak megfelelő ellenőrzés mellett lehet engedélyezni.Makai Anna őstermelőként a saját kertjében termeszt gyógynövényeket, elsősorban szaporítóanyagokat, gyógy- és fűszermagokat ad el kis tételben. Hatodik éve sorozatot ír a Természetgyógyászat magazinban, ahol jó tanácsokkal, a gyógynövények bemutatásával segíti a kezdő termesztőket. Véleménye szerint majdnem minden betegséget lehet kezelni gyógynövényekkel. Szerinte ezzel csak az a gond, hogy az alapvető ismeretek elsajátítása nélkül nem szabad ilyesmibe belevágni, gyógynövényekről szóló tanfolyamok viszont ritkán indulnak Magyarországon.Egyes könyvek sem nyújtanak mindig megfelelő tájékoztatást, ezért nehéz egyedül belevágni a termesztésbe és a feldolgozásba. Jóllehet maga is így kezdte. Több évig járta az erdőt különböző növényhatározó szakkönyvekkel, kapcsolatokat szerezett itthon és külföldön, majd önmagán, családtagjain és az ismerősökön próbálta ki a növények hatását. Részt vett a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. tanfolyamán, de már előzetesen sok tapasztalatot szerzett. Ma már nemcsak a környékről járnak hozzá magokért, külföldről is keresik a termékeit, és a szolgáltatás az interneten is megtalálható. Az asszony a kertjében sokféle gyógynövény magját szaporítja, amelyekről eddig csak jó visszajelzéseket kapott.Sokan keresik a medvehagymát, amelynek hasonló a hatása, mint a fokhagymának. A bíbor kasvirágot Makaiék csak „csodanövényként” emlegetik. Amióta fogyasztják, állítólag egyikük sem lett influenzás, rövid időn belül elmulasztotta a kisebb sebeket, és a herpeszt is remekül tudják kezelni vele. A magtermelő kertjében megcsodáljuk a májregeneráló hatású Mária-tövis bíborlila virágait, majd zsálya, francia tárkony, macskagyökér, palástfű, vasfű, lestyán, borágó, alkörmös, kisvirágú fűzike és levendula telepei mellett haladunk el. Minden növényhez van egy-egy szava, ecseteli, mi mire használható.Makai Anna állítja: az ő kertjében termelt magvakból hatásosabb növények termeszthetők, mint a boltokban árult termékek nagy része. Szerinte ugyanis az otthon termesztett növények mentesek a növényvédő szerektől, emellett a vadon termő növények tömeges begyűjtésénél ellenőrizhetetlen azok minősége. Dr. Nyíredy Szabolcs professzornak, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. vezetőjének teljesen más a véleménye. A szakember nagyon veszélyesnek tart minden önálló feldolgozást és az ellenőrizetlen termékek alkalmazását a gyógynövények esetében. A természetben ugyanis számos gyógynövény található, de ezek szakértelem nélkül nem gyűjthetők.Arról például kevesen tudnak, hogy a szteroidokat először növényekben találták meg, ma ezek a fogamzásgátlók alapanyagai. Egy húsz éve az őserdőben élő botanikusnak tűnt fel, hogy az ottani népek egy növény gyökerének alkalmazásával szabályozzák a megtermékenyülést, így találta meg ezeket az anyagokat. A morfint a mai napig a mákgubóból nyerik, mert nem éri meg szintetikusan előállítani, de gyógynövényi eredetű a Papaverin, a Kodein és a Cavinton alapanyaga is. Gyógynövényből készül a gyógyszerek többsége, a szintetizálásra viszont gyakran szükség van, ha ezzel hatékonyabbá válik a termék, vagy gazdaságosabb az előállítása. A gyógynövény-feldolgozás és -forgalmazás tehát jövedelmező üzletág, de a veszélyek miatt ehhez elengedhetetlenek a szakértői vizsgálatok.Elméletileg minden gyógynövény csak az intézet teljes körű vizsgálata után kerülhetne forgalomba, de mivel az ellenőrzés nélküli termékek árusításának maximális büntetése harmincezer forint, a szankcionálás nem lehet igazán eredményes. Ehhez megfelelő jogszabályokra és jóval hatásosabb fellépésre lenne szükség. A nagyobb cégeknek persze vannak saját minőség-ellenőrzési osztályaik, amelyek el tudják végezni az alapvető vizsgálatokat, és csak ezután jelentik be az előzetesen megfelelt, jó minőségű gyógynövényeket.Gyógynövény-termesztéssel az elnök-igazgató szerint csak az tud foglalkozni, aki tőkeerős, mert nem biztos, hogy egy bizonyos mennyiség előállításával minden évben a gyógyszerkönyvnek megfelelő hatóanyagtartalmú gyógynövénydrog állítható elő. Így gyakran a feldolgozó csak a termés egy részét tudja kiszereltetni és eladni. A maradékot esetleg értékesítheti a kozmetikai készítmények gyártóinál.Az egyéni gazdáknak a kutatóintézet vezetője azt javasolja, hogy ha termelni akarnak, államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásároljanak, mert amellett, hogy ez jogszerű, ezekkel biztosítható a megfelelő hatóanyag-tartalom is. A termesztők kössenek szerződést egy felvásárlóval, aki megfelelő szakértelemmel feldolgozza és forgalmazza a terméket. A vezető szerint a vadon élő növények gyűjtése is csak szervezetten folyhat, szakcégek irányításával, amelyeknek még természetvédelmi területeken is kiadhatják a gyűjtési engedélyt a szakértőkkel történt megegyezés és feltételek alapján.Csermák Péter, a Budapesti Agrárkamara Gyógynövény Szakosztályának elnöke is azt tartja az ágazat egyik legnagyobb problémájának, hogy a magántulajdon megjelenése korlátozza a vadon termők gyűjtésére felhasználható területek körét, a kisebb cégek kialakulásával pedig szétaprózódtak a területek. Az elnök szerint is gondot jelent a szakismeret hiánya. Az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt azoknak a kiskereskedelmi egységeknek a száma, ahol engedély nélküli gyógynövénydrogok vagy azonosítatlan termékek forgalmazása történt. 1990 óta 250 ezer forint bevételig nem kötelező a bejelentés, ezért a kereskedelmi cégek regisztrálása és az árumozgás szinte követhetetlen. Az export alanyi jogon folytatható, így a kereskedelem koordináció nélkül zajlik.A gyógynövényvertikum egységes szabályozása is megoldatlan, mert jelenleg három minisztérium gyakorol felügyeletet az ágazat felett, és ez a felaprózódás veszélyeit rejti magában. Csermák Péter szerint szükség lenne egy gyógynövénytörvényre az országban, amelyet a jogalkotóknak szakemberek bevonásával kellene megfogalmazniuk.A gyógynövényekkel kapcsolatos jogszabályok nagyon elmaradottak Nyíredi professzor szerint is, mivel jelenleg az 1976-os szabályozás van érvényben, amely nem engedélyezi, hogy a cégek termékfelelősség alapján saját vizsgálatok eredményeire támaszkodva forgalmazzák a gyógynövényeket.Ez viszont addig nem is valósulhat meg, amíg hiányoznak az egyes vállalatoknál a megfelelő szakemberek. Az agrárkamara szakosztályelnökének tájékoztatása szerint a közel 80-100 céget érintő exporttámogatás is teljesen megszűnt, amely szintén lesújtóan hatott az ágazatra. Ez azért is elkeserítő, mert a gyógynövény-termesztés és -feldolgozás a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe lehetne. A legutolsó adatok szerint az ágazat negyvenezer hektár termőterületen, negyvenezer tonna vadon termő és termesztett gyógynövény-drogot biztosít, negyvenmillió dollár értékben, amely nem mindennapi eredmény. A gyógynövények igen nagy hányada külföldön, a nyugat-európai piacon kerül értékesítésre, és az igény négy-öt százalékkal nőhet évente. A belföldi eladás lehetősége viszont minimális, amely főként a feldolgozóipar privatizációjával magyarázható. A hús- és a konzerviparban az új tulajdonosok saját ízesítőanyagokat használnak, az illóolaj-lepárlók megszűntek, a kozmetikai ipar pedig már nem igényli ezeket a termékeket.A piacon ugyanakkor a volt szocialista országok is megjelentek, akik alacsony áraikkal nehezítik a hazai gyógy- és fűszernövények kereskedelmét. Sok cég pénzügyi nehézségekkel is küszködik, a hitelek magas kamatszázaléka és az ebből adódó tárolási gondok miatt. Ezt kihasználva a nyugati vevő gyakran egymással versenyezteti őket. Gyakoriak az alkalmi megrendelések és ingatag a piac, emiatt sokszor nem egyeztetik a vevők a termelővel, hogy milyen fajtából, milyen mennyiségben és milyen áron kívánnak vásárolni.Az exportunkat ennek ellenére számtalan tényező segítheti. Magyarországon a vadon termő gyógynövények egy része természetes körülmények között, jelentős mennyiségben és olcsón gyűjthető, de a termesztett fajok közül is rendkívül keresettek az úgynevezett „hungarikumok”, mint például a kamilla vagy a majoránna. Emellett a magyar gyógynövény mindig megfelelt a magas minőségi követelményeknek is. A külföldi partnerek egyelőre elsősorban alapanyagokat igényelnek, késztermékek után csak újdonság esetén érdeklődnek, jóllehet kuriózumokból is egyre többet tudunk nyújtani.A Gyógynövény Kutató Intézet Rt. munkatársai például nagy eredményeket értek el a magas alkaloid tartalmú mákfajták nemesítésében, gyógynövény tartalmú italokat, joghurtokat és pezsgőtablettákat is előállítanak, amelyre nagy a kereslet Európában. Magyarországnak több, államilag elismert növényfajtája van, mint amelylyel az összes európai ország együttesen rendelkezik, és ez is nagy lehetőségeket biztosít majd az Európai Unióban.