Én nem tudom…

Én nem tudom, mi szükséges ahhoz, hogy valaki sokra vigye a szakmájában, vagy hivatásában.Próbálom felsorolni azokat a jellemzőket, amelyek egyes embereket kiemelnek a többiek közül, legyen szó fodrászatról, ökölvívásról, irodalomról vagy politikáról, a különböző tudományokról nem is beszélve. Tehetség, szorgalom, ész, erő, akarat, tudás, tapasztalat, invenció és módszer.Valaha a tehetség önmagában sok mindenhez elég volt. Arne Borg, a svéd szófenomén minimális edzéssel, átlumpolt éjszakák után nyert Európa-bajnokságokat. Kokó, aki egy más sportágra, de ugyanakkora tehetséggel megáldva született, Európa-bajnoki döntője előtt a legprecízebb szakmai módszerek alkalmazásával emberfeletti mennyiségű edzésmunkát végzett, adottságait és tapasztalatait egészen különleges akaraterővel tetőzve. A sportban megfigyelhető, hogy az utóbbi időkben, minden más jellemzőt kissé háttérbe szorítva, elsőrendű fontosságúvá vált az, amit egyszerű szóval úgy nevezhetünk: módszer. Módszer például az, hogy egy edző centiméterekkel mérhető testi adatok alapján el tudja dönteni, hogy egy gyermek miféle sportágra alkalmas, s alkalmasságához milyen reális remények fűzhetők. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a vézna díjbirkózók kora lejárt, hanem azt is, hogy a megfelelő módszerek alkalmazásával, mondjuk száz jól kiválasztott ifjúból egy bajnok kinevelhető.A módszer fontosságára – a szürke agysejtecskék mellett – már Agatha Christie detektívhőse, Poirot mester felhívta a figyelmet, hiába okos valaki, megfelelő módszer híján nem képes elkapni a gyilkost.Ma a számítógépek korában a megfelelő módszer a világ minden dolgában kifejleszthető. A módszer ugyanis nem más, mint a tapasztalatok esszenciája. A döntés nagy biztonsággal benne rejlik a módszerben, sőt, bármilyen furcsán hangzik, maga az ötlet is. Az ötlet korunkban nem a zsenialitás véletlen és esetleges terméke, hanem az úgynevezett tudástömeg származéka. Sokan – szem- és fültanúk – állítják például azt, hogy az amerikai középiskolákban és egyetemeken a hallgatók tudásszintje alatta marad az európai, sőt a magyar átlagnak; a tömegesen alkalmazott módszer, a rendszerbe foglalt és a rendszereken keresztül kisebb intuícióval is elérhető tudástömeg révén azonban a tudomány összteljesítménye nő, s az amerikai oktatási metódus fölényét bizonyítja.Az egyetemi diploma a tudás mellett egyértelműen speciális módszerek birtoklását jelenti. A nagy cégek, az úgynevezett multik – jellegük szerint – olyan fiatalokat keresnek, akiknek a szükséges módszer a birtokukban van. Egyértelmű tehát, hogy a tudás és a diploma a rendszerváltozás óta felértékelődött, természetesen a nyelvismerettel együtt. A többdiplomás ember olyan, mint a többlépcsős rakéta. Az amerikai modell szerint a karrier már az egyetemeken elkezdődik.Valószínűleg az egész magyar ifjúság tanulási ambícióira hatással van az a tény, hogy az országot tanult, többdiplomás fiatal emberek kormányozzák. Emellett a kormányzáson is világosan látszik a módszer, amely különböző tudományágak és célintézmények munkája nyomán kristályosodott ki. Minden bizonnyal ez adja a kormányzati döntések dinamikáját, magabiztosságát és konzekvens jellegét. Érzelmek, véletlenek, belső személyes vonzalmak és taszítások az ilyen jellegű politikát nem befolyásolják. Mindegy, ki mit gondol a különböző döntésekről, hatékonyságukhoz kétség aligha fér.Hogy a Fidesz-kormány elsősorban ebben különbözik-e az MDF- és az MSZP-kormánytól, én nem tudom.