Nem orvosellenesek az ügyvédek

„Az ügyvédek nem orvosellenesek” – hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Ábrahám László, az Orvos Védelem című igazságügyi folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke – aki mellesleg ügyvédi gyakorlatot is folytat – annak kapcsán, hogy évente több százzal növekszik a műhibaperek száma, amit a közvélemény részben a jogásztársadalom kezdeményezésének is tulajdonít.Az Orvos Védelem egyik fő célja, hogy a doktoroknak, a gyógyszerészeknek a kórházi és a klinikai napi példákon keresztül jogi felvilágosítást és segítséget nyújtson. Ábrahám László arról is nyilatkozott: Magyarországon nem terjedt el, mint Nyugaton, hogy az ügyvédi társadalom az orvosi műhibákra szakosodjon, s ezáltal az egészségügyi költségek újraelosztásából részesedjen.Tapasztalat hiányában arról nem tudott felvilágosítást adni, hogy milyen új helyzet állt elő azáltal, hogy a biztosító a kártérítés összegét limitálja, és általános esetben ötmillió forintot fizet. Évenként pedig ötvenmillió forintban határozza meg a kártérítés maximumát.A fennmaradó részt pedig a kórházakra és a klinikákra hárítja. Lényegében ez azt jelenti, hogy az orvosi műhibaperek költségeit és így a működés kockázatát a kórházak megosztják a biztosítókkal. A felelősségmegosztás egyik következménye a szerkesztőbizottság elnöke szerint, hogy a műhibaperektől tartva egyre több orvos olyan drága vizsgálatot iktat be, amely csak kismértékben növeli a diagnózis megbízhatóságát, ám emeli az ellátás költségét.Kétségtelen tény, hogy az egészségügyi intézményeket sújtó műhibaperek fokozzák az orvosok bizonytalanságát is. A felmérések szerint a polgári perek többsége a szakszerűtlen ápolás, az egészségügyi dolgozók túlterheltsége és a helytelen diagnózis miatt következik be. Ábrahám László a biztosítók adataira támaszkodva tudatta azt is, hogy a legtöbb műhibát a szülész-nőgyógyászok és a sebészek követték el eddig.A magánszférában pedig a fogászok és a plasztikai sebészek perei után kellett a legtöbbet fizetni. Még egy érdekes adat, hogy amíg 1995-ben a kártérítés átlagos összege ötvenezer, addig tavaly már másfél millió forint volt, tehát a növekedés többszázszorosan meghaladta az infláció mértékét.Általános tapasztalat és ennek az Orvos Védelem is hangot ad, hogy haszonszerzési céllal is egyre többen indítanak műhibapert valamelyik intézet ellen. Jó példa erre a következő eset: egy ötvennyolc éves aszszony 1968-ban nőgyógyászati műtéten esett át, és a hasüregében felejtettek egy varrótűt és cérnát, amelyet néhány évvel később vettek ki.Ám kártérítést nem a múlt rendszerben akart indítani a beteg, mert akkor a megtorlástól is félt, hanem most, 2000-ben, amikor divattá vált a pereskedés. Kevesen tudják, de a kártérítési igény öt év után elévül, tehát okafogyottá válik az ilyen kezdeményezés.