Pártok felett állni

Helmeczy László szerint „kommunista koncepciós perekre emlékeztető eljárás folyik ellene”, méghozzá olyan gyomorforgató, hogy egyes szabolcsi Fidesz-szervezetek már nem is tudták tovább szemlélni, inkább feloszlatták önmagukat. Ahogyan Helmeczy is önmaga lépett ki a pártból, mielőtt – orvosolva az apró eljárási hibát – ismét kizárták volna.Nem irigylésre méltó a megyei közgyűlési elnök helyzete. Talán a két kezén sem tudná megszámolni, hány koncepciós eljárás folyik ellene mostanában. Az elmúlt időszakban ugyanis sorra kiderült: aki fel meri hánytorgatni a kétes pénzügyleteit, a tengernyi maffiakapcsolatokkal vádolt védencét, az európai demokráciákban szokatlan politikusi magatartását, a privatizációs eljárások során szerzett százmilliós üzleti érdekeltségeit, vagy hogy miért pont az ő asztaltársainak ismerőseire lövöldöznek egy nyíregyházi étteremben, csakis egy újabb koncepciós eljárás kezdeményezője lehet. Akárcsak azok az újságírók, akik papírra mernek vetni bármit, ami nem illik bele a megye vezetőjének imidzsébe.Volt, hogy Hadnagy Rozália kisvárdai ügyészségvezető neveztetett koncepciós szervezkedőnek. Ő a megyei szervezett bűnözésről szóló ezeroldalas aktájában úgy emlegette Helmeczy Lászlót, mint aki jogászként sokszor tűnik fel kétes ügyek körül. Némiképp durvább körítéssel hasonló bélyeget kaptak a hírhedt Nyírfa-dosszié szerzői, ugyanis e dokumentum sem átallott megemlékezni Helmeczy ügyeiről. Tonhauser László, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának egykori igazgatója is „megrovásban” részesült, amiért az általa megrendelt rendőri információgyűjtés során túl sokszor jegyezték le nevét az akció közben készített iratokban.A politikus sajtónyilatkozatai alapján már-már a szabadkőműves hálózathoz hasonlítható a Helmeczy ellen összeesküvők táborának népessége. A közgyűlési elnökválasztáskor vele szemben álló megyei és városi politikusok mellett a Fidesz egész vezérkara is e platformra került. Az előbbiek és az ügyeit feszegető újságírók ellen – rágalmazásért – milliós kártérítési perek indultak. Egyes megyei fideszes politikusoknak azért kell bíróság elé állniuk, mert „kétesnek” nevezték Helmeczy kétes üzleti ügyeit, amelyek „rossz fényt vetnek” a Fideszre.Vannak olyanok is, akiket Helmeczy László egyelőre nem rótt fel a szervezkedők listájára, pedig az előzmények alapján lenne okuk ott szerepelni. Jónás Béla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője például a volt Napi Magyarország tényfeltáró cikksorozatában – cáfolva a közgyűlési elnök állítását – a Helmeczy László és családja érdekeltségében lévő Hextra Kft.-ről azt nyilatkozta, hogy „súlyos és sorozatos jogsértések miatt” vonták vissza a felszámolói jogosítványát. A cég körüli visszaéléseket számos publikált dokumentum is megerősíti.Ugyancsak nem részesültek még a vádakból a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, akik a Helmeczy és korábbi védence, Tárbály István érdekeltségébe tartozó Agro City Rt. körüli területfejlesztési pénzekkel elkövetett viszszaélésekre gyanakodva nyomoztak 1997-ben. A debreceni rendőrök szerint a bizonyítékok Tárbály és Háda Imre akkori záhonyi polgármester mellett Helmeczy László gyanúsítását is alátámasztották volna, ám a nyíregyházi ügyészség Helmeczy érintettségét nem vizsgálta tovább.A közgyűlési elnök tegnap a rádióban arról beszélt, hogy nem sajnálja a megszűnt Fidesz-tagságát, a megye érdekében ugyanis sokkal hasznosabb a pártok felett álló összefogás. Ez az eszme nem új keletű Helmeczy életében, hiszen a botrányt kavaró tavaly októberi közgyűlésielnök-választáson is a szocialista képviselők támogatásával szerzett előnyt a Fidesz hivatalos jelöltjével szemben. Azóta az MSZP országrészgyűlésén is feltűnt, Baja Ferenc társaságában. A helyi körökben csak „négyek bandájaként” emlegetik azt a klikket, amelyben Helmeczy mellett a volt területfejlesztési és környezetvédelmi miniszter is szerepelt az előző parlamenti ciklus alatt.Egy példa arra, hogy milyen is a pártok feletti összefogás a megyében: Helmeczy László, mint az Agro-City Rt. igazgatóságának elnöke, 1996 áprilisában levelet írt Suchman Tamás akkori privatizációs miniszternek, nehezményezve, hogy cége által az ÁPV Rt.-től bérelt földek is bekerültek a kárpótlási földalapba. A minisztertől a földalap csökkentését kérte, illetve javasolta, hogy a nyíregyházi városfejlesztési tervekben is szereplő földek helyett egy kisebb, jórészt mocsaras területet parcellázzanak fel.Hangzatos eszme a pártok felettiség, ám a pártok felett álló politikusokat a legtöbb esetben nem az ideológiamentesség, hanem valamilyen egészen más érdek fogja össze. Pénz beszél, akinek pedig nincs, esetleg menjen mocsarat csapolni.