Nemcsak az önkormányzat, hanem az Oktatási Minisztérium is támogatja a rászorulókat

A 2000/2001-es tanév felsőoktatási önkormányzati szociális ösztöndíjrendszerét országossá kívánják kiterjeszteni. Idén Kaposvár megyei jogú városban, valamint Győr-Moson-Sopron megyében kísérletképpen mintegy 400 hallgató jutott az említett ösztöndíjhoz, amelynek ötven százalékát az önkormányzat, a másik ötven százalékát pedig az Oktatási Minisztérium biztosította költségvetési támogatásból. A következő időszakban várható, a diákokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről, támogatási lehetőségekről kérdeztük Szövényi Zsoltot, a szaktárca főosztályvezető-helyettesét.– A szaktárca tájékoztatást kért az önkormányzatoktól, hogy a következő évben közülük melyek biztosítanának szociális ösztöndíjat a rászoruló diákoknak – jelezte Szövényi Zsolt. A visszajelzések alapján 2001 januárjától mintegy 400 millió forintnyi ösztöndíjat kellene folyósítani. Az OM havonta diákonként maximum ötezer forintot tud adni az önkormányzati összegek kiegészítéseként. A főosztályvezető-helyettes elmondása szerint 3000 önkormányzatból 700 jelezte szándékát mintegy kilencezer-ötszáz hallgató támogatására. Az erre szolgáló összeg a következő költségvetési év tervezésébe épülhet be.– Az oktatási tárca támogatását az önkormányzatok kiegészíthetik ugyanekkora vagy – ha a lehetőségeik megengedik – nagyobb összeggel – tette hozzá. Ha ötezer forintnál kisebb összeget adnak, akkor a szaktárca biztosítja ennek a pénznek a felét.A szociális ösztöndíjak azokat a diákokat érintik, akik vidékiek, hátrányos helyzetűek, és visszavárja őket az önkormányzat. Szeretnék, ha a diákok a diploma megszerzése után ott dolgoznának, ahol tanultak.– Változás lesz a 33 ezer forint lakhatási támogatás öszszegének felhasználásában is – közölte Szövényi Zsolt. Ezeket eddig vagy a hallgatóknak adták albérleti segélyként, vagy kollégiumi támogatásra, esetleg lakásokat béreltek belőle. A tárca szerint az említett összegekből az egyetemeknek, főiskoláknak legyen lehetőségük a kollégiumfejlesztés finanszírozására is. Ezek a pénzek egyébként már az intézményeknél vannak, mert hallgatói előirányzatként szerepelnek. A gyakorlat szerint az intézmények ezeket a pluszpénzeket az ösztöndíjakkal együtt szokták átadni a hallgatóknak.Létezik olyan juttatás is, amely egy évre adható. Ez 820 forint fejenként, és – már második éve – a hallgatók kulturális és sporttevékenységének folytatását szolgálja. Beletartozik a klubok működtetése is, és csak célzottan lehet felhasználni. Az említett fejkvótát szorozzák meg a hallgatói létszámmal, így egy olyan pénzügyi alapot képeznek, amelyet az intézmény a saját bevételi forrásaiból, a diákok által befizetett külön eljárási díjakból tovább növelhet.Szövényi Zsolt elmondása szerint ezek a pénzek szolgálhatják a diákok szabadidős tevékenységének megszervezését és az egészséges életmód feltételeinek megteremtését is – azaz minden benne van az infrastruktúrafejlesztéstől a hallgatói rendezvények támogatásáig.A tankönyv- és jegyzettámogatásról elmondta: erre a költségvetési évre fejenként mintegy hétezer forintot biztosított a tárca. Ezt az intézmények saját szabályzataik alapján – amelyeket a hallgatói önkormányzatokkal együttműködve kell elfogadniuk – egyrészt közvetlenül, például bonok formájában, tankönyvek és jegyzetek ártámogatásához használják fel, más részét pedig az úgynevezett házi jegyzetek vagy a sokszorosítási kapacitás bővítésére fordíthatják.A minisztérium szándéka a kollégiumok létszámának növelése. A 160 ezer nappali tagozatos hallgatóból 46 ezer kap kollégiumi férőhelyet – ez az összlétszám 28 százaléka – ezenkívül 60-66 ezer azoknak a diákoknak a száma, akik nem az oktatás helyszínén, székhelyén laknak, és szükségük lenne kollégiumra vagy egyéb lakhatási lehetőségre.Ez utóbbiakat segítheti a lakhatási támogatás. – Az OM szeretne változtatni az évtized végére kialakult helyzeten: azaz míg a hallgatói létszám két és félszeresére növekedett, a kollégiumi infrastruktúra, a diákok szociális ellátórendszerei ezeket nem követték – közölte Szövényi. Körülbeül 20-25 ezer férőhelyet kellene létesíteni, ezért az oktatási kormányzat azt szeretné, hogy a kollégiumi férőhelyek létesítése prioritást kapjon a regionális egyetemek és főiskolák intézményfejlesztési terveiben és beruházási programjaiban.– A szaktárca emellett nem csupán szociális létesítményeknek tekinti a kollégiumokat, hanem – vélekedett a főosztályvezető-helyettes – a hazai történelmi hagyományok is arra köteleznek, hogy ezen intézményeknek az értelmiségképzésnek, a hallgatók minőségi felkészítésének is színterévé kell válniuk. Példaként megemlítette az Eötvös Kollégiumot vagy a Nékosz (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) „jó időszakát” és a nyolcvanas évek szakkollégiumi mozgalmait. Ezért a tárca olyan fejlesztési programot dolgoz ki, amely a hagyományok újjáélesztését jelentené. A tervek szerint azok a kollégiumok, amelyek programjukba illesztik a felzárkóztatást, a tehetséggondozást vagy az értelmiséggé nevelést, többlettámogatáshoz jutnának.Megemlítette, hogy létrejött a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, amely 2002-től pályázati rendszerben kívánja támogatni az említett fejlesztéseket, várhatóan 180–200 millió forintos nagyságrendben.– Az integrált intézmények 2000 januárjában álltak fel – közölte Szövényi Zsolt. Ekkor még minden egyes intézmény hozta a saját képzési struktúráját, szervezetét. A képzési kínálat növekedésével valószínűleg a 2000/2001-es tanévtől várható változás az oktatásszervezésben. Ekkor jelenhetnek meg azok az új szakok, amelyek már esetleg több kar együttműködésével dolgoznak, ekkor alakíthatják ki közös kreditrendszerüket is, amely a képzés átjárhatóságát jelenti, és a hallgatóknak nagyobb szabadságot biztosít a szakválasztásban.A tárca 2001-ben diákhitelek bevezetését is tervezi. Ennek havi összege 20-25 ezer forint, amelyet a hallgatók a végzést követően – fizetésük arányában – törlesztenek. Ma még nyitott kérdése a garanciavállalás és ehhez a forrás előteremtése – tette hozzá.A hallgatók a diákigazolvány-nyal együtt olyan kedvezményeket is kapnak, amelyek forintértéke nem közvetlenül kerül a diák zsebébe, például olcsóbban jut hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz. Példaként Szövényi Zsolt megemlítette, hogy a kollégiumok, a közművelődési intézmények, a múzeumok, a színházak is adhatnak kedvezményes jegyet a hallgatóknak. Igazán jelentős megtakarítás azonban a közlekedés terén várható, ez egy-egy diáknak évente 20-30 ezer forint spórolást jelenthet.