Példa nélküli történelmi pillanat

Mádl Ferenc köztársasági elnök beiktatási ünnepségén jelentette be, hogy a keleti ortodox egyház a nyugati szentek közül elsőnek Szent István királyunkat kanonizálja. Az avató bullát augusztus 20-án, a Szent István-bazilika előtt megrendezendő szentmise közben Angelo Sodano bíboros, pápai legátus jelenlétében jelenti be a keleti egyház feje, I. Bartholómiosz konstantinápolyi pátriárka. 1054 óta még nem fordult elő, hogy a nyugati egyház szentjét a bizánci egyetemes patriarkátus is szentként ismerje el.Semjén Zsolt, a kultusztárcánál működő egyházügyi titkárságot irányító helyettes államtitkár lapunk kérdésére a magyar államiság millenniuma és a jubileumi Szent év egyedülálló eseményének nevezte azt az egyházfői jelenlétet, amelyre I. Bartholómiosz egyetemes konstantinápolyi pátriárka vállalkozott, amikor Orbán Viktor miniszterelnök meghívását elfogadva részt vesz az augusztus 20-i ünnepi rendezvényen. Mint mondta, mindennek a fényét tovább emeli, hogy a pátriárka nemrég két olyan szentet is kanonizált, akik a keresztény hit magyarországi terjesztése, illetve megszilárdítása területén elévülhetetlen érdemeket szereztek. Hierotheosról, a Kárpát-medence első, missziós püspökéről és Szent István apostoli királyunkról van szó, akiket a konstantinápolyi egyetemes patriarkátus Szent Szinódusa idén február 4-i határozatával emelt a szentek közé.Semjén Zsolt hangsúlyozta: augusztus 20-án az 1054-es nagy egyházszakadás óta példa nélküli egyháztörténelmi pillanatnak lehetünk tanúi, amikor az ortodox egyház feje a katolikus egyház egyik szentjét kanonizálja. A helyettes államtitkár Szent István királyunkat olyan uralkodónak nevezte, akinek az életműve a keleti és a nyugati katolikus egyház magyarországi együttélését is szimbolizálja. Kifejtette: történelmileg megállapítható, hogy a magyar kereszténység alapja és első kezdete Hierotheos Bizáncból indult missziója, amelynek folytatása és egyben betetőzése a nyugati missziók Szent István művéhez kapcsolható tevékenysége. A két magyarországi keresztény hagyomány, a bizánci és a latin évszázadokon keresztül harmonikusan élt együtt, hiszen az ország görög ajkú monostorai küldetésük teljesítését a túlnyomó részben latin környezetben is folytatták. Hierotheos tevékenységét kevesen ismerik, pedig a Kárpát-medence első püspöke keresztelte meg Szent István király édesanyját, Saroltot. Hierotheos Magyarországra érkezésének ezredik évfordulóján az ország még a kommunista uralom befolyása alatt állt, így ezt nem lehetett méltó módon megünnepelni. Semjén Zsolt szerint Szent István megkoronázásának ezredik évfordulója arra is jó alkalmat teremt, hogy a Kárpát-medence első, missziós püspökének munkájára is emlékezzünk. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a konstantinápolyi pátriárka mindkét szentet augusztus 20-án kívánja megünnepelni. Többévi munka van emögött, amely során elévülhetetlen érdemeket szerzett Michail bécsi–budapesti metropolita is.Lapunk úgy tudja, hogy a kanonizálás előkészületei során Semjén Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával nemcsak I. Bartholómiosz konstantinápolyi pátriárkával konzultált, de a Vatikánnal is egyeztetett. Semjén az állami tisztviselőként végzett közvetítői tevékenységét a magyar millennium megrendezése érdekében tett erőfeszítésnek nevezte. A katolikus–ortodox párbeszéd és kapcsolat területén a szentté avatás egyház-politikai következményeit szinte beláthatatlan jelentőségűnek tartja. 1054 óta nem fordult elő, hogy a nyugati egyház egyik szentjét a bizánci egyetemes patriarkátus is szentként ismerje el. Ez alapján a helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy mindez a mi államalapító szent királyunkkal történt, a most bejelentett kanonizálás pedig a magyar millennium fényét is emeli.Hasonlóan vélekedik Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök egyház-politikai tanácsadója is. Lapunk kérdésére elmondta: első királyunk kanonizálásával két olyan „lelki hatalom”, mint a konstantinápolyi patriarkátus és a Vatikán, egyszerre ismeri el hazánk híd szerepét, amelyet az elmúlt ezer év során Kelet és Nyugat között betöltött. Magyarország politikai, kulturális és egyház-politikai értelemben jelenleg is olyan helyzetben van, amelynek alapján ezt továbbra is el tudja látni.Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese Szent István királyunk kanonizálását olyan kiemelkedő tettnek nevezte, amely egyúttal a kereszténység két nagy ágának, a nyugati és a keleti rítust vallók közeledését és lelki egymásra találását is szolgálja.