Halaszthatatlan szívügyeink

Az utóbbi évtizedekben a szív- és érbetegségek az egész világon a halálozási statisztika élére kerültek. Magyarországon minden második honfitársunk ilyen betegség következtében távozik az élők sorából. A Kardiológiai Világszövetség 2000. szeptember 24-ét a szív világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára.A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák harmincszázalékos arányukkal az iparilag fejlett országokban is az elhalálozási okok listájának első helyét jelentik, a közép- és kelet-európai régióban azonban – így Magyarországon is – ez az arány ötven százalék feletti. A fiatal férfiak infarktushalálozásának mértéke pedig kiugróan magas.– Nálunk sokkal kevesebb szívsebész van, mint Nyugat-Európában – mondja dr. Papp Lajos professzor, a Pécsi Szívcentrum vezetője, aki az arányok érzékeltetésére azt említi, hogy míg az Egyesült Államokban ugyananynyi szívsebész van, mint általános sebész, addig itthon kétezer általános és kevesebb mint száz szívsebész praktizál. A növekedésnek határt szab, hogy országunkban csak hét szívsebészeti centrum működik. (New York államban, ahol annyian élnek, mint Magyarországon, 28 ilyen intézmény van.) A professzor szerint óriási a lemaradásunk abban is, hogy a háziorvosok szívgyógyászati képzése csak a közelmúltban indult meg, ez pedig nehezíti a diagnosztizálást.– A helyzet kialakulásáért az intézmények nem okolhatók – jegyzi meg dr. Papp –, mert míg a belgyógyászati, kardiológiai osztályok felszereltsége az európai átlag alatt van, a szívsebészeti centrumoké már megközelíti azt. A fő probléma magukkal a betegekkel van, hiszen az emberek zöme csak akkor fordul orvoshoz, amikor már nagy a baj. Az igazi megoldás a prevenció lenne, ám ez óriási anyagi áldozatot és társadalmi összefogást igényel. A média szerepét sem szabad lebecsülni, hiszen a betegségek kialakulásában annak is óriási szerepe van, hogy milyen az emberek általános közérzete, hiszen a stressz, a munkahely elvesztésétől vagy akár a bűnözőktől való félelem is elősegíti a kedvezőtlen folyamatokat.A professzor úgy véli, hogy az úgynevezett primer megelőzés (és az erre fordított pénz) tíz években mérhető idő alatt fejtheti ki hatását. Ha a szívbetegségek már kialakultak, akkor kap szerepet a szekunder prevenció, amelynek célja a beteg életének megmentése. Az első szívroham az esetek ötven százalékában végződik halállal, míg ha időben sikerül diagnosztizálni a kórt, és ha a szövődményeket is sikeresen gyógykezelik, a beteg nem hal meg.Magyar sajátosság, hogy hazánkban a férfiak és nők jóval rövidebb életkorra számíthatnak, mint Nyugat-Európában.– Ez azért van, mert idő előtt halnak meg elöregedett szívvel fiatal és középkorú emberek. A negyven és hatvan év közöttiek, tehát leginkább a munkaképes korúak szívérrendszeri betegségek miatti halálozásában világelsők vagyunk. Ez nemzeti tragédia. Azok az életképes emberek pusztulnak el, akiknek fel kellene nevelniük a gyerekeket, és el kellene tartaniuk az időseket.Az evolúciós szelekció során a legjobb génállománnyal rendelkezők maradtak életben. Dr. Papp szerint mai tulajdonságaink akkor rögzültek, amikor még egészségtelenül táplálkoztunk, de sokat mozogtunk. Ugyanez igaz a feszültségre, idegességre, stresszre is – mindezek éltető elemeink, mert valamikor kellettek a vadászathoz. Ma már nem kergetünk őzeket, viszont a feldolgozandó stresszanyag megnőtt, ezért a professzor úr szerint azok járnak jól, akik egy futballmeccsen vagy egy otthoni veszekedéssel sikeresen levezetik ezt. A jóltápláltság sok betegségtől megóv, de lustasággal és magas vérnyomással párosulva szinte garantálja a szívérrendszeri betegségek kialakulását. Ma már a nyálból is kimutatható, hogy a negatív híreket közlő tévéműsorok jelentősen gyengítik, míg a pozitív hírek nagyban erősítik az immunrendszert. Mivel egyes tudósok szerint nem kizárt, hogy a szívinfarktus kialakulásáért bizonyos baktériumok is felelősek, a professzor szerint rendkívül fontos, hogy az immunrendszer jó állapotban legyen. A szívbetegségekért felelős tényezők ráadásul nem összeadódnak, hanem egymást erősítve megsokszorozzák a baj kialakulásának valószínűségét.Nemcsak a mellkasi fájdalom, de a torokban vagy gyomorban tapasztalt égető érzés is lehet a fenyegető szívinfarktus jele, ahogy a gyakran reumás fájdalomként elkönyvelt, a bal kéz ujjaiban érzett sugárzó fájdalom is. Mivel az öndiagnosztizálásban jobbára mindenki járatlan, az orvosok azt tanácsolják, hogy ha valaki bizonytalan jellegű fájdalmat érez mellkasában, hasában, nyakában vagy karjában, és mindegy, hogy az szúró, nyomó, égő vagy szorító, a lehető leggyorsabban forduljon orvoshoz, különösen akkor, ha már a veszélyeztetett korosztályhoz tartozik. Erre azért van szükség, mert a szívinfarktus lefolyása nagyon gyors.A kórházakban jelentkező betegeken gyakran egy-másfél órán belül azonnali beavatkozást kell végezni. A koszorúér-tágítás és a stent (belső érháló) behelyezése a legtöbbször elvégzett beavatkozás, vannak azonban olyan esetek is, amikor elkerülhetetlen egy új szív beültetése.Magyarországon a donorok felderítése és elérhetősége a legnagyobb gond. Mivel a transzplantációhoz nagyon pontos szöveti egyezések kellenek, sokkal több a műtétre váró, mint amennyi a lehetőség, így a várólistára kerülteknek csak töredéke éli meg a műtétet. A szívátültetés mindemellett akkor jöhet szóba, ha nyitott szívműtét már nem végezhető, ezért a szakemberek sokat várnak a műszív elérhetővé válásától. A műszív tulajdonképpen egy kis motor, amit a meghagyott rossz szív mellé ültetnek. A dobogó szív ilyenkor pihenni tud, és az esetek egy részében meggyógyul.– Ez a lehetőség nálunk is elérhető közelségben van – fejezi ki reményeit a professzor.Eddig több mint harminc szívátültetést végeztek el hazánkban. A transzplantáltaknak jók a túlélési esélyeik. Figyelembe véve, hogy a világszerte tapasztalt ötéves túlélési arány ma már meghaladja a nyolcvan százalékot, Magyarország is jó helyen áll a harminc közül életben lévő huszonegy új szívessel.