Ha az agyban pusztulni kezdenek a dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő idegsejtek, a mozgás zavarával járó Parkinson-kór alakul ki. Az orvosok hagyományosan a dopamin előanyagával igyekeznek pótolni a megcsappant ingerületátvivő anyagot, de jó ideje azzal is próbálkoznak, hogy dopamintermelő emberi embrionális idegsejteket ültetnek be az agy megfelelő részébe. Minthogy azonban ilyen sejtek nem állnak korlátlanul rendelkezésre (ráadásul az eljárás etikai kérdéseket is felvet), a Bostoni Orvosi Központban dolgozó S. Ellias és munkatársai a világon elsőként sertésembriók idegsejtjeinek átültetésével kísérelték meg kezelni Parkinson-kóros pácienseiket.Ez idáig tizenkét ilyen beavatkozást végeztek. Hat beteg tizenkétmillió olyan sertéssejtet kapott agyának egyik felébe, amelyeket előzőleg ellenanyaggal kezeltek az emberi védekezési reakció fékezése végett, míg a többiekbe kezeletlen idegsejteket ültettek be, ezért a műtét után a védekezési rendszert gyengítő, elnyomó gyógyszerrel óvták az idegen sejteket. Az eredményt biztatónak ítélik az orvosok. Elliasék most azt tervezik, hogy Parkinson-kóros betegeik mindkét agyféltekéjébe sertésidegsejteket ültetnek be, mert ezáltal valószínűleg még jobb eredmény érhető el. A sikernek az is záloga lehet, hogy március elején született meg az első öt olyan malac az Egyesült Államokban, amelyeknek a sejtjeit genetikai manipulációval tették hasonlóbbá az emberi sejtekhez.
Kitalált vádak célpontja lett Charlie Kirk
