Kostunica a balkáni csúcson

A délkelet-európai stabilitási paktum az első nemzetközi intézmény, amelyhez a nemzetközi közösséghez visszatérő Jugoszlávia csatlakozhat. Nem mulasztotta el ezt kiemelni Bodo Hombach, a paktum koordinátora a tegnapi szkopjei csúcstalálkozón elhangzott nyitóbeszédében. Vojiszlav Kostunica jelenléte fontos jelzés a szomszédoknak, hogy a JSZK szakítani igyekszik a véres háborúk és etnikai tisztogatások jellemezte időszak hagyatékával, a szomszédok pedig elfogadják a békejobbot. A többórás nem formális találkozón jelen volt kilenc ország – Bulgária, Románia, Albánia, Macedónia, Törökország, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Jugoszlávia – vezetője. Valamennyien támogatták Jugoszlávia valódi demokratizálódását, s egyetértettek, hogy a változás új szakaszt nyit a délkelet-európai országok kapcsolataiban. Ezt az utóbbit hangoztatta üdvözlőbeszédében Borisz Trajkovszki macedón államfő, az egynapos találkozó vendéglátója. A szoros együttműködést szorgalmazó Kostunica szerint a szkopjei csúcs is hozzájárul a JSZK elszigeteltségének megszüntetéséhez.A jugoszláv államfő a macedón fovárosban külön találkozott Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövettel, aki Koszovóból érkezett a balkáni csúcsra. Az amerikai diplomata beszélt a daytoni megállapodás maradéktalan teljesítéséről és sürgette a koszovói kérdés rendezését. A nemzetközi ellenőrzés alatt álló tartományban megállapodást íratott alá a helyhatósági választásokon részt vevő pártokkal, hogy tiszteletben tartják az eredményeket. Síkraszállt az általános választások mielőbbi kiírásáért, ha a most szombati választások szabadok és tisztességesek lesznek. Az amerikai diplomata a szerb közösség mitrovicai vezetőivel is tanácskozott. Arról nem érkezett hír, sikerült-e őket rávenni, hogy ne bojkottálják a választásokat.Javaslatot tett az új szerbiai átmeneti kormány Milutinovics szerbiai elnöknek a köztársasági parlament feloszlatására. Ez összhangban áll az idő előtti választások megtartására vonatkozó megállapodással. Közben mind hangosabban követelik a szerbiai elnökválasztások kiírását is. Velimir Ilics csacsaki polgármester már jelentkezett is, hogy elfogadná jelöltetését, ha a szerbiai demokratikus pártok tömörülése ezt kérné tőle.Kostunica bejelentette, hogy a jövő héten megalakul az új szövetségi kormány is, amelynek tagjait a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) és az ellenzéki Crna Gora-i Szocialista Néppárt (SNP) adja. A kormánytagok jó része azonban szakértő lesz. Miroljub Labus, a G17 Plusz egyik vezetője például miniszterelnök-helyettes lesz. Zoran Zsizsics megbízott kormányfő kijelentette, hogy megállapodás szerint a kormányban nem kap helyet a Szerbiai Szocialista Párt. A szövetségi államfő az új kormány legfontosabb feladatai közé sorolta a visszatérést a nemzetközi közösségbe, ám első helyen a szövetségi állam megőrzését (tehát Szerbia és Montenegró kapcsolatainak rendezését) említette.Éppen Kostunica nyilatkozatának idején közvetítette a Crna Gora-i televízió azt az éles hangú kommentárt, amely szerint „Kostunica folytatja Milosevics politikáját, figyelmen kívül hagyva Crna Gora érdekeit”. A DOS szemére veti, hogy a szövetségi kormány élére Zsizsicset teszi, figyelmen kívül hagyva Crna Gora-i polgárok óriási többségének akaratát. Ezt tenni a demokrácia nevében politikai pimaszság. Az üzenet egyértelmű: ha Szerbia valóban akarja az egyenrangúságon alapuló közös államot, akkor tiszteletben kell tartania Montenegró érdekeit is. Podgorica a szerbiai sajtót sem kíméli. Felrója, hogy korábban csak a Milosevics-rezsim lapjai támadták Crna Gorát, most pedig kórusban valamennyi ottani médium. Djukanovics montenegrói elnök kijelentette vendégének, Chris Pattennak, az EU külügyi biztosának: Podgorica a viták ellenére is segítségére lesz Belgrádnak, hogy „intézményesítse a forradalmi energiát” és teljesen lebontsa a régi rendszert. Azt követően talán könnyebb lesz megtalálni a mindenki számára előnyös megoldást.