Mérnökképzés és szabványharmonizáció

Magyarország európai uniós csatlakozásakor közgazdászok és jogászok mellett szükség lesz a szakképzett mérnökökre is. Az állam- és közigazgatás területén már megkezdődött az uniós tagságra való megfelelő felkészülés, azonban nincsenek olyan mérnökök, akiket kiképeztek volna ezekre az új kihívásokra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem éppen ezért döntött úgy, hogy beindít egy Európai Tanulmányok Oktatási és Kutatási Központot – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Detrekői Ákos, az egyetem rektora.A professzor elmondta, hogy ezzel az elképzeléssel már 1997-ben megpályázták a Külügyminisztérium és a PHARE által meghirdetett – európai tanulmányok központra vonatkozó – kiírását, ám akkor nem jártak sikerrel. Mivel azóta újabb hasonló pályázatra nem volt lehetőség, a Műegyetem azt tervezi, hogy saját erejéből működteti majd az oktatási és kutatási központot. Detrekői megfogalmazása szerint a politika hibája volt, hogy nem ismerte fel: a csatlakozás elvi kérdésein túl a részletmegoldásokhoz szakértők, mérnökök is kellenek. Miközben Magyarország uniós tagságra aspirál, az illetékesek nem fordítottak elég figyelmet arra, hogy a víz- és energiahálózat, a közlekedés, a környezetvédelem terén olyan közös rendszerekhez kell majd csatlakoznunk, amelyek nem érnek véget a határon. Tehát ha részt akarunk venni az uniós programokban, akkor kell hogy legyenek szakképzett mérnökeink – hangsúlyozta a rektor.Hozzátette: ma már egyre jobb a kapcsolatuk a Külügyminisztériummal, a kimenő nagykövetek többsége ellátogat a műszaki egyetemre. Itt az uniós képzés – évekkel ezelőtt – úgy kezdődött, hogy a különböző karokon átvették az európai szabványokat, s azokat először beépítették a szakmérnöki anyagba, majd a nappali képzésbe. Ezzel párhuzamosan olyan német és francia nyelvű képzést indított az iskola, amelynek elvégzésével a hallgatók kétnyelvű, s mindkét ország pecsétjével ellátott diplomát kapnak, tájékoztatott a professzor. Ugyanakkor szinte minden európai uniós tagállamban van olyan egyetem, amellyel szoros kapcsolatban állnak: kiváló a viszonyuk a finnekkel, a németekkel, az osztrákokkal, a hollandokkal, a svédekkel, a norvégokkal. A külföldi intézményekkel való szoros összeköttetést megkönnyíti az is, hogy az egyetem diákjai jól beszélnek idegen nyelveket, hiszen ez az egyetem az első volt azok között, amelyek már tíz éve az államvizsga feltételeként szabták meg a középfokú nyelvvizsgát. A rektor szerint egyébként most viszonylag jó éveik vannak, ha a GDP hat- és az ipar tizenöt százalékos éves szintű növekedését nem érezné meg a Műegyetem, az nagy bajnak számítana. Komoly gondot mindössze az oktatói utánpótlás jelent számukra, a jelenlegi bérekkel nehezen biztosítható, hogy az informatikusok a jól menő cégek helyett az egyetemi oktatást válasszák.