Nincs ítélet a Nádor Rt. perében

Külföldön zajló büntetőeljárások iratainak beszerzése miatt a Legfelsőbb Bíróság elhalasztotta a tegnapi tárgyalást abban a három gazdasági perben, amely a Postabank által az MSZP közeli Nádor Rt.-nek nyújtott 12,12 millió dolláros fizetési ígérvénye nyomán indult.A BCL Trading GmbH 1998-ban – nem sokkal Princz Gábor menesztése előtt – ötvenezer tonna acél szállítását vállalta a Nádor ’95 Rt.-nek. A Nádor hitelből kívánt fizetni, és ehhez a Postabankkal kötötte meg a szerződést az úgynevezett okmányos meghitelezésről. A megállapodás lényege az volt: a szállítást igazoló raktárjegyek – amelyekről kiderült, hogy hamisak – bemutatása után a bank kifizeti a 12,12 millió dolláros vételárat.A Postabank új vezetése azonban utóbb pert indított a Nádor és a BCL ellen, mert állítása szerint a két cég között lezajlott acélüzlet fiktív volt, és a bankot megtévesztették. Ugyanakkor az a négy külföldi bank, amely többszörös áttétellel megvásárolta az akkreditívet, most a Postabankot perli az összesen 12,12 millió dollárért.A pénzintézet indítványára a tegnapi perekben úgy döntött a Legfelsőbb Bíróság, hogy jogsegély keretében beszerzi Barak Alon, a BCL vezetőjének egy külföldi büntetőeljárásban rögzített tanúvallomását, amely szerint tudtak arról, hogy a banknak nyújtott teljesítményigazolások, számlák, raktárjegyek hamisak.Barak Alont, a BCL Trading GmbH többségi tulajdonosát idén márciusban jelentette fel a Kommercni Bank, mivel az osztrák üzletember hozzávetőlegesen hárommilliárd schillinges kárt okozott a legnagyobb cseh pénzintézetnek. Úgy tudjuk, hogy a büntetőeljárás során, jogsegélyi egyezmény alapján az osztrák rendőrség ki is hallgatta a vállalkozót. Információink szerint a cseh banktól is – hasonlóan a Postabankhoz – hamis okmányok alapján megnyitott akkreditívek segítségével csalt ki milliárdos nagyságrendű öszszegeket. Barak Alon a tranzakciókat vélhetően csak komoly belső segítséggel tudta végrehajtani.A Magyar Nemzet korábban már beszámolt arról, hogy a Mlada Frontá Dnes című cseh lap a rendőrségi nyomozás adataira hivatkozva közölte: Barak Alon garanciaként – a Kommercni Banknak – 30 millió dollár értékű fát emlegetett, amelyet állítása szerint Bulgáriában tároltak. Csak később derült ki – írta az újság –, hogy ilyen mennyiségű fához Bulgária erdőinek felét ki kellett volna vágni.Barak és édesapja, Shlomo Alon család egyébként több MSZP közeli magyar vállalkozóval, céggel is üzleti kapcsolatban állt. Így Szász Andrással, a Nádor Rt. vezetőjével, valamint a Máté Lászlóval, az MSZP egykori pénztárnokával, akinek az érdekeltségébe tartozó FAMÁKA Kft.-ben az – Alon tulajdonban lévő – Altro GmbH többségi tulajdont szerzett. Erről az olajgate nevű korrupciós botrány kirobbanásakor szerezhetett tudomást a közvélemény. Említést érdemel továbbá az is, hogy Princz Gábor és Szász András meglehetősen jó, egyes állítások szerint baráti kapcsolatban álltak egymással. Mint ismeretes, a Postabank és a Nádor közötti 12,12 millió dolláros okmányos meghitelezés volt Princz utolsó nagyobb horderejű ügylete, amelyet a hazai rendőrség is vizsgál.