Tegnap ismertetést tartottak a dán, finn, svéd és balti országok piacairól Salgótarjánban és Miskolcon az ITDH külföldi székhelyű kereskedelmi szolgálatainak vezetői. Mint Sárecz Sándor, az ITDH koppenhágai irodavezetője elmondta: a dán–magyar kereskedelmi forgalom az utóbbi három évben 61 százalékkal növekedett. Ez év első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest további 39,9 százalékos növekedés tapasztalható. Dánia teljesen liberalizált, kicsiny, igényes és erősen koncentrált piac, amely a megbízható, jó minőségű termékeket preferálja, és kiélezett verseny folyik a minőség és az ár kérdésében.Gyökhegyi Bánk, az ITDH helsinki irodavezetője szerint, a finn vámrendszer megfelel az egységes EU-vámszabályoknak egy kivétellel. Ugyanis 2004-ig érvényben lévő derogációt kapott a szeszes italok forgalmazása tekintetében. Minden, 4,7 százalék térfogatszázaléknál erősebb szeszes ital kiskereskedelmi forgalomba hozatala állami monopólium. A finnek nem könynyű vevők, ezért erősen aktív a kereskedelmi mérlegük a legtöbb országgal. Óvatosan kezelik az új szállítókat, de a bizalom megalapozásának egyik lehetősége a minőségbiztosítás, amit egyfajta európai elvárásnak tekintenek. Összesen 129 finn cégnek van Magyarországon leányvállalata, vegyesvállalata vagy ügynöksége. Ebből 11 termelő-, illetve szolgáltatócég, melyeknek több mint száz alkalmazottjuk van hazánkban. A magyar–svéd áruforgalomra ugyanazok a szabályok, export-import engedélyek vonatkoznak, mint más EU-tagállamokra – mondta Gálosfai Mihály, az ITDH stockholmi irodavezetője. Külkereskedelmi egyenlegünk a múlt évben hiányt mutatott, a magyar exportot 34 százalékkal haladta meg az import. A svéd nagyvállalatok kiemelt szerepet játszottak a működőtőke befektetésében, valamennyi nagy svéd multinacionális konszern rendelkezik már magyar leányvállalattal. Az eddig befektetett tőke eléri az 500 millió dollárt.
origo.hu
Kocsis Máté: Az ukránok le akarják járatni Orbán Viktort
