A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-nél (GYSEV) 2001. január 1-jén megtörténik a pálya- és kereskedővasút szervezeti és jogi szétválasztása – mondta el Berényi János, a GYSEV Rt. elnök-vezérigazgatója egy szakmai fórumon. A vasúttársaság a személyszállításban az autóbusz-társaságokkal együttműködve a regionális forgalomra alapozna a jövőben, az áruszállításban a spedíciós vállalkozásokra építve összeurópai vasúti szerepvállalásra törekszik.Az Európa-szerte újjáalakuló vasúti kapcsolatokról szólva az elnök-vezérigazgató elmondta: folyamatosan felértékelődik az észak–déli közlekedési folyosó szerepe, ami a magyar vasutak jövőjét is kedvezően befolyásolhatja. A GYSEV és a MÁV fokozottabb jelenlétét e viszonylatban alátámasztja az a tény is, hogy az osztrákok középtávon elvetették a Semmering alatt átfutó alagút megépítését, így az egyre növekvő forgalom nagyobb része minden bizonynyal a nyugati határ mentén lévő magyar pályákra tevődik át. A GYSEV vezetője szerint az érintett Bécs–Sopron–Szombathely–Graz tengelyt az EU-ban is kiemelt térségként kezelik, ami alapot ad a GYSEV, a MÁV és az osztrák vasút stratégiai együttműködésére. A közeljövőben minden bizonnyal szabaddá váló európai pályákon – amikor a nemzeti vasutak mellett egyéb társaságok is igénybe vehetik megfelelő fuvardíj ellenében az infrastruktúrát – megszűnik a határok védettsége, ami teljesen új helyzetet teremt az árufuvarozásban és személyszállításban. Stratégiai szövetségek formálódnak napjainkban, hamarosan újból felosztják a piacokat – tette hozzá Berényi János.Véleménye szerint a magyar vasutaknak azonos érdekeket képviselve kell az átalakuló piacra lépni. Ahhoz, hogy az európai vasútvonalakat igénybe tudjuk venni, olyan többáramnemű villamos mozdony beszerzésére lesz szükség, amivel az eltérő áramrendszereken is közlekedhetnek a GYSEV és a MÁV szerelvényei.
Az OTP és más piaci szereplők az Alkotmánybírósághoz fordultak a kamatstop-rendelet miatt
