Elismerő brüsszeli megítélés

Magyarország változatlanul teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozás koppenhágai kritériumait – állapítja meg az Európai Bizottság tegnap közzétett idei országjelentése, amely ezen ismérvek, valamint a csatlakozási partnerségben megfogalmazott rövid és középtávú feladatok szempontjából értékeli az ország EU-tagságra való felkészültségét.A z eddigi országjelentések közül az idei a legkedvezőbb Magyarországra nézve – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter tegnap Máltáról közvetített telefonos sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy az országjelentés jelentős előrehaladást állapított meg az elmúlt évhez képest, és elismeri Magyarország erőfeszítéseit a problémák megoldásában. A jelentés kritikával illeti a korrupció, a romák, a börtönök túlzsúfoltságának és a Legfelsőbb Bíróság túlterheltségének kérdését. Martonyi kifejtette, hogy a kritikai észrevételekkel hazánk eddig is tisztában volt, e problémák megoldását tartalmazza a megvalósítandó programunk.A külügyminiszter kijelentette: a múlt évi jelentésében az EU-bizottság úgy vélte, hogy a működő piacgazdaság kihívásainak Magyarország csak középtávon felel meg. Idén ezt arra módosították, hogy a közeljövőben meg fogunk felelni ezen elvárásoknak. A dokumentum szerint a közösségi vívmányok és az intézményi fejlesztés területén jelentős haladást értünk el. Martonyi méltatta az országjelentésekkel együtt kiadott bővítési stratégiai programot.Martonyi János kifejtette: „előremutató anyag”, amely tartalmaz több magyar javaslatot. A bővítési stratégia újdonsága, hogy megállapít egy menetrendet, amely a csatlakozás folyamatát kiszámíthatóvá és áttekinthetővé teszi. E menetrend szerint lehetőség van arra, hogy egyes államokkal az unió 2002 közepére befejezze a tárgyalásokat. Martonyi kijelentette, hogy Magyarország az egyik legjobb jelölt. Biztosak lehetünk abban, hogy bekerülünk a csatlakozás első körében.Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára a jelentést elemezve kifejtette, hogy a dokumentum sürgeti az EU-t az intézményi reformok mielőbbi befejezésére és a csatlakozás ütemének felgyorsítására.A vártnál jóval enyhébben fogalmaz a jelentés a romakérdés kezelésének – uniós részről rendszeresen szóvá tett – módjával kapcsolatban. Megállapítja, hogy Magyarország megkezdte a középtávú roma cselekvési program végrehajtását. Az uniós joganyag átvételét és annak alkalmazására való képességet illetően Magyarország további előrehaladást ért el – áll a jelentésben. Azonban további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő piaci felügyeletek és az unió közös mezőgazdasági politikájának végrehajtásához szükséges közigazgatási intézményrendszer kiépítésére. Ebből a szempontból a dokumentum csekélynek tartja az utóbbi egy évben elért előrehaladást a környezetvédelemben, és szorgalmazza a szakminisztérium igazgatási képességének javítását.Lengyelország a múlt évben jelentősen felgyorsította az Európai Unió jogszabályainak átvételét, de a szabályozások megvalósításában, továbbá a mezőgazdaság és az acélipar átalakításában még hatalmas feladatok várnak megoldásra – ezek az Európai Bizottság jelentésének fő megállapításai.Az Európai Bizottság jelentése szerint Csehország az elmúlt évben előrelépett a tagsági felkészülés több feladatának megvalósításában, de jó néhány téren nem mutatkozik haladás. Nem mozdult előre számottevően sem a közigazgatás, sem az igazságszolgáltatás reformja. A jelentés elégtelennek nevezi a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni küzdelmet. A rádiózás és televíziózás terén alig történt előrelépés az uniós szabályozás átvétele felé.Isarescu román miniszterelnök szerint nem olyan rossz a helyzet országában, mint az Európai Unió friss jelentésében olvasható, de elismerte, hogy a reformintézkedések terén Romániának gyorsítania kell.Szlovákiáról szólva a jelentés kiemeli: megindult a közszolgáltatók privatizációja, s jó ütemű a bankreform, de a 2001-es költségvetési tervezetbe foglalt egyes javaslatok aggasztóak. Bulgária esetében valamelyes haladás tapasztalható a működő piacgazdaság kialakítása felé, de a gazdaság még középtávon sem lesz képes alkalmazkodni a versenynyomáshoz és a piaci erőkhöz.Magyarország számára fontos, hogy elismerik a felkészültségét, hiszen ez az elismerés elősegíti a minél hamarabbi és minél jobb feltételekkel történő csatlakozást az unióhoz – értékelte kérdésünkre Szájer József, az integrációs bizottság elnöke a brüsszeli országjelentést. Szájer hozzátette, hogy a problématerületekkel foglalkozó részek iránymutatóak a kormányzat, az Országgyűlés és a parlamenti bizottságok számára. November 20-át követően az integrációs bizottság megvitatja az országjelentést Martonyi János külügyminiszter részvételével.Az Európai Unió tegnap nyilvánosságra hozott országjelentését Orbán Viktor úgy minősítette, hogy ez a legjobb dokumentum, ami ebben a műfajban eddig Magyarországról készült. A kormányfő kitért arra, hogy önérzeti szempontból fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy akár Brüsszel, akár más szervezet bizonyítványokat osztogasson szuverén országoknak, de ha Magyarország az unió tagja akar lenni, akkor tudomásul kell vennie ezeket a játékszabályokat.