Amennyiben a további tárgyalások sem vezetnek eredményre, keményebb fellépésre is készek a szakszervezetek – rögzítette állásfoglalásában a hat országos szakszervezeti konföderáció, miután tiltakozó nagygyűlést tartottak szombaton Budapesten. A szervezők szerint a kormány kettéválasztja a társadalmat, és meg akarja osztani az érdekvédőket is. A demonstráción elfogadott dokumentumot eljuttatják a miniszterelnöknek és az országgyűlési képviselőknek.A magyarországi bérek, jövedelmek, szociális ellátások, a foglalkoztatás körülményei, a szociális párbeszéd színvonala messze elmarad a társadalmi-gazdasági fejlődés adta reális lehetőségektől és az európai normáktól – hangzott el a Nemzeti Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen. A szervezők hangsúlyozták: tárgyalásos úton kívánnak megállapodni, de mivel az egyeztetések hosszú ideje nem hoztak megállapodást, hajlandók a keményebb, de törvényes fellépésre is, amiért azonban már a kormányt terheli a felelősség. A jelenlévők megállapodással végződő érdemi tárgyalásokat, jobb munkafeltételeket, a gazdasági növekedés hasznából származó arányos részesedést követeltek az azt megteremtő munkavállalók és nyugdíjasok számára, továbbá, hogy a Munka Törvénykönyve módosítására kizárólag a szociális partnerekkel egyetértésben tegyen javaslatot a kormány.– Csattanós válasz ez a gyűlés mindazok számára, akik kétkedtek abban, hogy mennyien jönnek el a szakszervezetek hívó szavára – jelentette ki Sándor László, az MSZOSZ elnöke. Hozzátette: a tűzzel játszik, aki a szakszervezetek türelmét túlbecsüli. – Magyarországon a kapitalizmus legrosszabb fajtája valósult meg, de elég volt. Eljött az idő, hogy megvédjük saját jogainkat – szögezte le.– Nem engedhetjük meg, hogy tíz év érdekvédelmi munkája vesszen kárba. Száz évvel ezelőtti szakszervezeti célokért kell újra küzdenünk – jelentette ki Kuti László, az ÉSZT alelnöke. Hozzátette: olyan bérekért harcolnak, amelyből nemcsak megélni, hanem élni is lehet.Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke beszédében tiltakozott az ellen, hogy a demonstráció pártpolitikai célokat szolgált volna. – Nem lehet baj abból, hogy az emberek hozzá mernek szólni ahhoz, ami őket érinti – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a jogharmonizáció – a kormány hivatkozásával szemben – nem követeli meg a munkavállalók helyzetének romlását.Borsik János, az Autonómok elnöke szerint a kormány kettéválasztja a társadalmat, és a tárgyalásokon tanúsított magatartásával rossz mintát ad egyes munkaadónak. – A kabinet szerint az érdekegyeztetés abból áll: fogadjátok el, amit mondok, ha nem, akkor törvényt módosítok. – Pedig a kormánynak egyetlen feladata van: a közjó megteremtése – jelentette ki.Matolcsy György gazdasági miniszter az MTV Híradónak azt nyilatkozta: főként a munkavállalók érdeke, hogy emelkedjen a minimálbér. Szerinte nem a Munka Törvénykönyvének módosítása ellen, hanem amellett kellene a szakszervezeteknek felszólalniuk. Hozzátette: ha a munkavállalók és a munkaadók a törvénykönyv módosításáról november 25-ig megegyeznek, akkor ehhez nem kell a kormány, de a munkavállalók érdekeit akkor is képviselni fogják, ha ilyen megegyezés nincs.A gazdasági miniszter úgy véli: a nagygyűlés résztvevőit nem tájékoztatták arról, hogy a kormány a módosítással az ő érdekeiket is érvényesíti. Matolcsy György mindazonáltal bízik abban, hogy november végéig sikerül megegyezniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a jövő évi minimálbérről, amelynek összege legalább havi negyvenezer forint lesz.
Tovább tart a finnek csodája az Eb-n, történelmet írtak az északiak
